A tavalyi évben sokkal kevesebb ember számolt be arról, hogy gyűlöletbeszédnek voltak kitéve, összehasonlítva a 2018-as adatokkal. Ugyanakkor a kisebbségi háttérrel rendelkezőket nagyobb mértékben érint a probléma, mint másokat.
Erről számolt be egy új felmérés, amelyet a Társadalomkutatási Intézet (Institutt for sammfunnsforskning, ISF) készített. A felmérésben azt vizsgálták, milyen következményekkel járt a pandémia, a majomhimlő-járvány kitörése és az oslói London pubban történt lövöldözés a különböző társadalmi csoportok tapasztalataira a gyűlöletbeszéddell kapcsolatban.
Az oslói lövöldözés elkövetője bevándorló háttérrel rendelkezik, és összeköttetésben áll ismert szélsőséges iszlamista csoportokkal. A majomhimlő szinte kizárólag melegeket érintett. Ezen szempontok figyelembevételével vizsgálták a kutatók, hogy az események hozzájárultak-e ahhoz, hogy a melegek, a bevándorló háttérrel rendelkezők és a muszlimok különösen ki legyenek téve a gyűlöletbeszédnek, írja a Blikk.
A tavaly nyáron gyűlölködő megjegyzéseket kapott emberek egytizede számolt be arról, hogy a megjegyzések kapcsolódtak a London pub előtti lövöldözéshez. Ugyanennyien mondták, hogy megjegyzéseket kaptak a majomhimlő-járvánnyal kapcsolatban, és tízből négyen azt válaszolták, hogy a megjegyzések az LMBT+ emberek felé irányultak.
- A kutatás alapján általánosságban elmondható, hogy a kisebbségi csoportok jobban ki vannak téve uszításnak és gyűlöletbeszédnek, mint a lakosság többsége – mondták a kutatók, Audun Tran Fladmoe és Marjan Nadim.
Forrás: Nettavisen
Comments