Kép: Wix
Szakértők szerint a norvég vízellátó hálózatok rendkívül sérülékenyek, és a hálózatot irányító elektronikus rendszerek túl könnyen hozzáférhetőek illetéktelenek számára. A Nemzetbiztonsági Hatóság (NSM) már 2014-ben súlyos hiányosságokat tárt fel a rendszerekben. Az utóbbi években világszerte egyre gyakoribbá váltak az alapvető infrastrukturális rendszerek ellen intézett kibertámadások, és emiatt a norvég vízellátó hálózatok is könnyen terrorista csoportok célpontjaivá válhatnak.
Az NSM szerint csupán idő kérdése, hogy a norvég vízellátó hálózatok egy rosszindulatú kibertámadás következtében megsérüljenek. Norvégiában egy ember átlagosan körülbelül 140 liter vizet használ el naponta (5-10 litert ivásra és főzésre, a többit egyéb célokra, például takarításhoz, fürdéshez, mosáshoz vagy a vécé öblítéséhez stb.), ezért bármilyen fennakadás a vízellátó rendszerben súlyos következményekkel járhat.
Anna Maria Aursund, a Norvég Vízügyi és Szennyvízügyi Ügynökség igazgatója szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy az oslói vízellátó rendszer ennyire kiszolgáltatott helyzetben van. Oslo jelenleg egyetlen nagy vízforrásból, a Maridalsvannetből látja el lakosságának 90%-át, és a város nem rendelkezik alternatív vízforrással, amely képes lenne ellátni a várost valamilyen fennakadás esetén.
A probléma már nem csupán elméleti: három évvel ezelőtt Drammenben orosz hekkerek feltörték a víz- és szennyvízgazdálkodási rendszert, és szakértők szerint ez a fajta támadás Oslóban is megtörténhet. Egy ilyen esemény olyan jelentős vízhiányt idézne elő, amely gyorsan élhetetlenné tenné a fővárost.
- Nagyon könnyen előállhat egy olyan forgatókönyv, amelyben Oslo városának evakuálásáról kell döntenünk – figyelmeztetett Aursund.
A problémára megoldást jelenthet Norvégia legnagyobb vízügyi projektje: egy teljesen új vízvezeték építése. A projekt részeként egy 19 kilométer hosszú alagutat fúrnak a Buskerud megyében található Holsfjordentől az oslói Husebyig. Ez a vezeték friss vízzel látja majd el a fővárost, ezzel biztosítva, hogy Oslónak ne csupán egy vízforrása legyen. Az alagút építése jó ütemben halad, és várhatóan 2028. január 1-jére lesz teljesen használatra kész. Ez az új rendszer jelentős előrelépést jelent a norvég főváros vízbiztonsága szempontjából.
Pál Bettina
Forrás: TV2
Comentarios