top of page

Húsvét Norvégiában


Narancs, csoki, hó és krimi. A húsvét Norvégiában az egyik leghosszabb hivatalos ünnep a világon, csütörtöktől hétfőig gyakorlatilag leáll a hétköznapi élet, az emberek felmennek a hegyekbe síelni, vagy csak úgy pihenni a hétvégi házaikba. A helyi mondás szerint a norvégok síléccel a lábukon születnek, így ilyenkor valóban csordultig telnek a havas hegyoldalak. A Norvég Vöröskereszt összeállított néhány szabályt ezekre a napokra, amit mindenkinek be kell tartania, olyan bölcsességekkel, mint hogy “Soha ne indulj el otthonról anélkül, hogy tudatnád valakivel, merre tartasz” vagy hogy “Nem szégyen visszafordulni”.


A norvég tévé húsvét előtt rövidfilm sorozatokkal emlékezteti az embereket arra, milyen kockázattal jár, ha figyelmen kívül hagyják ezeket az irányelveket. Ugyancsak veszélyeket rejt az az új “szokás” a norvég fiatalok részéről, amikor áthajtanak Svédországba, Strömstadba olcsón alkoholt vásárolni, aztán száguldozni és bulizni. Tavaly több mint 15 ezer norvég vett részt ezen a “húsvéti invázión”.

Mások templomi szertartásokra járnak vagy krimiket olvasnak ezeken a napokon (påskekrimmen). Krimimániájukat, ami 1923 húsvétján kezdődött Nordahl Grieg “Bergenstoget plyndret i natt” című könyvével, a köztévé és rádió is kielégíti ilyenkor filmmaratonokkal, detektív regényekkel, nyomozós játékokkal. A krimiírók ilyenkorra időzítik az új megjelenéseiket, de még a húsvéti tej doboza is egy családbarát bűnügyet rejt, amit a reggeliző asztalnál próbálnak megfejteni.

A norvég húsvét a hagyományok és a vallás keveréke, ahol minden a tyúkról és a tojásról szól. A tojás az új életet jelenti, mint sok országban, a tyúk pedig a termékenység ősi szimbóluma. A húsvéti nyuszi nem túl norvég szereplő. A nyírfa gallyak, a színes tojások és tollak, a tavaszi virágok főleg sárga színben dominálnak, a húsvéti témájú termékek is főleg sárga csomagolásúak, ahogy a gyertyák és a szalvéták is.

Bár nincs “kötelező” fogás, a rakfisk (egy tejföllel megkent, hagymával megszórt, rendkívül erős szagú, pisztrángból készült, akár egy évig is erjesztett halétel), a bárány (Isten báránya), a burgonya és rengeteg tojás a jellemző (pl. eggerøre). A Norvégiában húsvétkor felszolgált bárány nagy részét külföldről importálják, vagy az előző évi hozam fagyasztottját készítik el. A hosszú és sötét tél miatt a juhok vemhességi ideje késik, így a bárányok többsége nem elég nagy ahhoz, hogy húsvétra időben levágják. A Rennesøyben és Kvitsøyben legelő bárányok egyedi ízükről ismertek.

Ami szokatlan az északi asztalon, az a citrusfélék (narancs, mandarin, klementin), gyökere a húsvétra hazaérkező kereskedelmi hajók idejéből származik. A legtöbb norvég az ünnepi hét alatt legalább 4 ilyen gyümölcsöt eszik, magában vagy húsokkal, tortának elkészítve. Italuk a juleøl, a húsvéti sör, ami sokkal népszerűbb, mint a téli verziója. Ebben az évszakban a legkelendőbb csokoládé az 1937 óta létező ikonikus Kvikk Lunsj, amiből a norvégok átlagosan 9 db-ot esznek évente, ebből 3-at húsvétkor. Bontás után első ránézésre KitKatnek tűnik, de minden igazi norvég azonnal érzi a különbséget.


📷 Fotobild40, New Africa, Merethe Svarstad eeg/EyeEm, JenkoAtaman, juliamikhaylova, Roland Magnusson / AdobeStock


Szerző: Nordic Mood


225 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page