Háborús télre készül az energiapiac

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és Terje Aasland kőolaj- és energiaügyi miniszter csütörtökön, szeptember 15-én az Equinor, Aker, Aker BP és a Vår Energi társaságokkal tárgyalt az európai energiakrízisről, amiből Norvégia idáig jó hasznot húzott (augusztusban rekord magas bevétele volt földgáz-exportból).

Az EU olcsóbb földgázt követel, azonban Støre egyelőre nem ígért semmit a norvég kormányzat részéről, de nem is csapja rá Európára az ajtót: szerinte nem a kormány adja el a földgázt, hanem a társaságok és nem szeretne beleszólni a kereskedelmi megállapodásokba. Ugyanakkor szoros együttműködést ígért az energiahiányban szenvedő Európa stabilizálásában.

A miniszterelnök hozzátette, hogy energiában is háborús helyzet van és ez azt is jelenti, hogy nagyobb európai vállalatoknak is be kell zárniuk: többek között például a Hydro-nak Szlovákiában vagy több Yara-üzemnek is, ilyen brutális a helyzet.

Aasland elmondta, hogy a jelenlegi árszint túl nagy rizikót jelent a közvetlen vásárlóknak. A norvég energiaóriások azért is szeretnének hosszútávú megállapodást kötni az európai cégekkel, mert aggódnak azok fizetőképessége miatt: sok nagyobb vállalat küszködik, mint például a német Uniper. Ugyanakkor a vásárlók többségének a hosszú távú megállapodás megterhelő, pont azért, mert bizonytalan helyzetben vannak már így is, és ezért nehéz nekik hosszú távú kötelezettséget vállalni. Ezt a kockázatot tudnák állami beavatkozással csökkenteni.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ugyanis szeptember 15-ei beszédében kijelentette, hogy azoknak a társaságoknak, amelyek sokat keresnek az energiakrízisen, segíteniük kellene a felhasználókat és nem eltenni a háború miatti extra bevételeket. Ezért is vágta ki a biztosítékot Norvégia augusztusi rekordmagas földgáz bevétele.

Forrás: E24