Fotó: Lotte Solheim Johanessen, NRK
A Handelens Miljøfond Norvégia legnagyobb környezetvédelmi alapja, amely fő célja a műanyaghasználat csökkentése. Az alapot 2017-ben hozták létre az állami adó alternatívájaként, az EU műanyagokról szóló irányelvével összhangban. Eddig kb. 600 millió koronát osztottak szét környezetvédelmi projektekre, és 6000 km partszakaszt tisztítottak meg közel 4000 tonna hulladéktól.
A Handelens Miljøfond tagjai között van 80 üzletlánc 11 ezer üzlete, mint például a Kiwi, Rema1000, Meny, Joker, Lindex, Clas Ohlson, ARK könyvesbolt, Vinmonopolet, Bergans, Jysk stb. A tagok felelősek az eladott műanyag bevásárlószatyrok 80%-áért. Augusztus 1-je előtt minden eladott szatyor után 1 koronát kellett befizetnie az üzleteknek az alapba. Ez augusztus 1-jétől megduplázódik, így 2 koronára nő (áfával együtt 2,5 koronára). A megemelt díj miatti költségek általában a vásárlókra hárulnak. Emiatt a boltokban valószínűleg drágábbak lesznek a műanyag szatyrok.
2021-ben a norvégok körülbelül 820 millió műanyag szatyrot használtak. A Handelens Miljøfond szerint a 2022. januári áremelés után hozzávetőleg 100 millióval kevesebb szatyor fogyott az előző évhez képest, ami sajnos még így is messze van a kitűzött céltól. Az alap célja, hogy 2025-re a fogyasztást lakosonként 40 műanyag szatyor alá csökkenjen.
Cecilie Lind, a Handelens Miljøfond vezérigazgatója azt javasolja, hogy a fogyasztók használják a többször felhasználható bevásárló szatyrokat. Lind hozzátette, hogy sokan használják a bolti szatyrokat szemeteszsákként, erre azonban sokkal jobbak a tekercsben vásárolható zsákok, mert feleannyi műanyagot tartalmaznak, és sokkal olcsóbbak. A legújabb kutatások szerint legalább 68 alkalommal kell használni egy vászonszatyrot, mielőtt az környezetbarátabbá válna, mint egy műanyag bevásárlószatyor. Többször használatos bevásárlószatyor esetén ez a szám 7-8.
Comments