top of page

BankID-s azonosítás a közösségi médiában?



A Kereszténydemokrata Néppárt (Kristelig Folkeparti, KrF) azt szeretné elérni, hogy a közösségi médiában ne lehessen hazudni az életkorról, ám a szakértők szkeptikusan állnak a javaslathoz.


A párt szerint komoly problémát jelent, hogy sok olyan gyereknek van felhasználói fiókja a közösségi médiában, akik valójában még nem is elég idősek a regisztrációhoz.


A Facebookon, az Instagramon, a Snapchaten és a TikTokon is 13 év a regisztráláshoz szükséges minimum korhatár, azonban a norvég médiahatóság adatai szerint a 9 és 11 év közötti gyerekek fele használja a közösségi médiát.


Olaug Bollestad, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője szerint könnyű hazudni az életkorról ahhoz, hogy valaki fiókot hozzon létre a közösségi médiában, ezért úgy vélik, hogy a korhatár mellé egy ellenőrizhető megoldással, például a BankID-vel történő regisztráció és bejelentkezés követelményét kellene előírni. Javaslatukat hétfőn nyújtják be a Parlamentnek.

A párt azt is el szeretné érni, hogy a 13 és 16 év közötti gyermekek számára bevezessék, hogy szülői beleegyezés kelljen a közösségi médiába való regisztrációhoz.


A közösségi média és a mentális betegségek összekapcsolása

Bollestad azt mondja tisztában vannak azzal, hogy jelenleg nem érvényesül a 13 éves korhatár és tudják, hogy a kilenc és tíz évesek fele jelen van a közösségi média felületein. Azonban ők azt akarják elérni, hogy a gyerekek gyerekek maradjanak. Bollestad többek között a gyermekek és fiatalok lelki problémáinak növekedését hozza összefüggésbe a közösségi média használatával.

Azt mondja, hogy az NTNU mentális egészséggel foglalkozó tanulmánya szerint a norvégiai fiatalok körében a depresszió és a szorongás megduplázódott az elmúlt tíz évben. A tanulmány kimutatta, hogy a problémával leginkább a lányok küzdenek - a norvégiai tizenéves lányok 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy stresszes. Az Instagram 2010-ben indult, a következő évben jött a Snapchat. A kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok mentális egészsége azóta romlott a világon.

Bollestad szerint a közösségi média elősegítheti a zaklatást és a kirekesztést is:

- Egyetlen szó is elég lehet ahhoz, hogy rosszul érezd magad. A kedvelések vagy nem tetszések kifejezése, valamint a kinézettel kapcsolatos kommentek örökké nyomot hagyhatnak az érintettek lelkivilágában.


Bollestad továbbá úgy véli, hogy a BankID-vel történő bejelentkezés más problémákat is megoldhat. Szerinte ezzel elkerülhető a hamis profilok létrehozása, és nyomon lehet követni, hogy kik állnak az egyes profilok mögött. Arra is rámutat, hogy a gyerekek nem mindig értik meg annak következményeit, amit a közösségi médiában csinálnak.


Adatvédelem?

Tjerand Silde, az NTNU Információbiztonsági és Kommunikációs Technológiai Tanszékének docense azt mondja, tisztában van azzal, hogy a KrF-et a jó szándék vezérli, azonban úgy tűnik, nem ismerik a technológiák működését, vagy nincsenek tisztában a javaslatuk következményeivel.

- Mi van, ha azt mondod, hogy Dániából vagy az USA-ból jöttél? Csak a norvégoknak kell azonosítani magukat? A kriptológia docense szerint ez könnyen kijátszható.


Hozzáteszi, hogy a KrF javaslata megnehezítené a névtelenséget az interneten, azzal, hogy minden mozgást nyomon követ, ez pedig sértené az általános adatvédelmi rendeletet. És végül, de nem utolsósorban:

- A banki azonosító megkövetelése kirekesztő hatással lehet azokra, akik nem használnak banki azonosítót, de részt akarnak venni a közösségi médiában.


A kapcsolattartás fontos része

Clara Julia Reich az OsloMet kutatója azt elemzi, hogyan használják a gyermekek és fiatalok a közösségi médiát, és ez hogyan befolyásolja őket.

Reich úgy véli, hogy a közösségi média sok gyermek és fiatal mindennapi életének fontos része. A fiatalok ezen keresztül tartanak kapcsolatot ismerőseikkel, barátságokat köthetnek, megbeszélik, hogy mikor és hol találkozzanak, inspirációt kapnak a szabadidős tevékenységekhez, valamint szórakoztató célt is szolgál.


Reich szerint a gyermekek és fiatalok közösségi médiahasználata és a mentális egészség közötti kapcsolat egy rendkívül összetett kérdés.

- Annak vizsgálatában, hogy a közösségi média hogyan befolyásolja a fiatalok lelki egészségét, számos tényező játszik szerepet, például az, hogy a fiatalok milyen kontextusban használják a platformot, de akár az is, hogy melyik platformokat használják.


Reich hozzáteszi azt is, hogy a 13 éves korhatár számos közösségi médiaoldalon elsősorban az adatvédelemről szól, arról, hogy a vállalatok mennyi és milyen adatot gyűjthetnek a felhasználókról.


Szerinte már most is történtek politikai erőfeszítések a platformok használata során fellépő problémák megoldására. Norvégiában és az EU-ban egyaránt folyik politikai és kutatási munka a gyermekek és fiatalok mindennapi digitális életével kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban. Tavaly elfogadták azt a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, amely többek között azt szabályozza, hogy a gyermekek és fiatalok többé nem kaphatnak személyre szabott reklámokat.


Reich szerint a BankID bevezetése korlátozná a fiatalokat. A közösségi médiához való hozzáférés szabályozása, ahelyett, hogy inkább a platformokon jelentkező kihívásokat szabályoznák, elvenné a fiatalok lehetőségeit. Ez akár feszültséget is teremthet azon fiatalok között, akik megtalálják a korlátozások elkerülésének módját, és azok között, akik betartják a szabályokat.


Úgy véli, hogy a magas digitális jártassággal rendelkező gyerekek így is, úgy is meg fogják találni a módját annak, hogy kijátsszák a rendszert.

Forrás: NRK

9 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
bottom of page