A norvégok egyre szkeptikusabbak a feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban

Kutatások szerint a bevándorlás az oka annak, hogy a norvégok, akik ezelőtt pozitívan álltak a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséhez, szkeptikussá váltak a kérdést illetően. A Journal of Welfare Research (idunn.no) nemrég megjelent cikkében Ann-Helén Bay és Tale Hellevik vizsgálta - többek között - a feltétel nélküli alapjövedelem kérdését. A felmérésben részt vevő országok közül Norvégiában a legalacsonyabb ennek a támogatottsága. Egy korábbi, 2003-as tanulmányban már megállapítást nyert, hogy a feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatos nézeteket a bevándorlással kapcsolatos vélemények befolyásolják. A bevándorlási szkeptikusok szkeptikusabbak voltak a rendszer bevezetésével kapcsolatban, és sokan visszavonták az ötlet támogatását, amikor felvilágosították őket arról, hogy az a bevándorlók számára is előnyös lesz. A 2003-2016 közötti időszakban tovább nőtt a bevándorlás mértéke Norvégiában, és talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy növekszik a feltétel nélküli alapjövedelem rendszerének bevezetésével szembeni szkepticizmus. Ezen kívül politikai viták is zajlottak a bevándorlás és a jóléti állam kapcsolatáról, ami szintén növelhette a kétségeket. A kutatók úgy vélik továbbá, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem sérti a jóléti politika úgynevezett munkarendjét. Vagyis azt az eszményt, hogy a társadalombiztosítási ellátásban részesülők olyan tevékenységekben vegyenek részt, amelyek révén jövedelemtermelő munkát végeznek. Így a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését valószínűleg a munkavégzéssel kapcsolatos alapelvek megsértésének tekintik.

Forrás: Utrop