top of page

A mesterséges intelligenciának gondot okoz a tagadó szerkezetek megértése


A norvég nyelvben többféle lehetőség van a tagadás kifejezésére, például az ikke, aldri, ingen, verken szavakkal. Ezzel szemben vannak olyan nyelvek – például a török, a japán és a koreai -, ahol külön szavakat használnak valami és annak tagadása kifejezésére.


A tagadó szerkezetek megkönnyítik a mindennapjainkat, azonban a nyelvtechnológiával foglalkozók, például Petter Mæhlum számára kihívásokat is jelentenek.


- Amikor beszélünk vagy írunk, ösztönösen használjuk az olyan szavakat, mint az ikke. De nem tudni, mi játszódik le az algoritmusokban, és ez problémát jelent.

Azok a szövegek is tartalmaznak tagadást, amelyeket a kutatók használnak, amikor arra fejlesztik a mesterséges intelligenciát, hogy értelmezni tudja, mit érzünk és gondolunk, amikor írunk.


Amikor a mesterséges intelligenciát arra programozzák, hogy egy bizonyos adathalmazt vizsgáljon, olyan mintákat keres, amelyeket később más adathalmaz értelmezésében is fel tud használni. Bár az értelmezés helyes, nem tudni, miért helyes, vagy hogy milyen mintát használt a gép.


Az a kutatócsoport, amelynek Mæhlum is tagja, egy 40 000, norvég újságokból származó kritikát tartalmazó adatbázissal dolgozik. Az ún. érzelemelemzéssel foglalkoznak, hogy megtudják, lehetséges-e egy olyan algoritmust létrehozni, amely a véleményeket és álláspontokat fedi fel. Ezért nagyjából 400 cikket kiválasztottak, amelyekbål nagy nehezen kigyűjtötték a pozitív és negatív érzelmekre utaló jeleket. Ennek az adatbázisnak a neve NoReCfine.

Az ikke szó sem a pozitív, sem a negatív szavak listáján nem szerepel. De mivel a tagadás önmagában is nehéz és fontos, Mæhlum ugyanabból a 400 kritikából kigyűjtötte a tagadószavakat, és azt, amire vonatkoznak.


- Az adatbázisok megegyeznek. Ez lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk a megjelölt érzelmeket és tagadásokat, és megnézzük az átfedést közöttük – mondta Mæhlum.

Azt szeretnék, hogy amikor a „Jeg hater ikke denne bilen” mondatot olvassa az algoritmus, rájöjjön, hogy ez pozitív, vagy legalábbis nem egészen negatív. A „Jeg liker ikke denne bilen” mondat esetében pedig azt szeretnék, hogy megértse, hogy ez negatív, a „Jeg liker denne bilen” tagadása.


- Három célunk van ezzel – mondta Mæhlum. – Az első, hogy megnézzük, hogyan viselkedik a tagadás a norvégban. A második, hogy legyen egy eszközünk a hibaforrások beazonosítására. A harmadik pedig, hogy most már van egy adatbázisunk, amely alapjául szolgálhat annak, hogy az algoritmusok megtanulják felismerni a tagadó szerkezeteket.


Forrás: Forskning


Mit vizsgál Petter Mæhlum és kutatócsoportja?

  • 0%A tagadás lehetséges módjait a norvég nyelvben

  • 0%Az érzelmek elemzését a MI segítségével

  • 0%Nyelvi adatbázisokat és azok létrehozását.


23 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
bottom of page