Kép: Wix

Összesen 23 képben meséli el Jézus életét Norvégia egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori falfestménye, amely sokakat egy képregényre emlékeztethet. 

A hasonló műalkotásoknak csupán töredéke maradt fenn Európában, ettől olyan különlegesek a hallingdali fatemplom mennyezeti freskói.

A templom legrégebbi részét az 1100-as években építették, a festmények pedig az 1200-as évek második felében készültek. Mészfestékkel készítették őket, és megjelenik rajtuk a teremtés története és Jézus élete, és más jelenetek mind az Ószövetségből, mind pedig az Újszövetségből. A festmények egyik célja az lehetett, hogy érthetőbbé tegyék a bibliai történeteket az emberek számára.

Az egyes képekhez tartozó magyarázat Signe Horn Fuglesang Åltaketről szóló könyvéből (1996) származik.

Norvégiában nagyon gazdag művészeti örökség maradt fenn a virágzó középkor időszakából, különösen az 1200-as évek második feléből. Ekkor ugyanis sok új templomot építettek az országban, amelyeket dekorálni kellett. Az 1800-as években azonban egyre nagyobbak lettek az egyházi közösségek, illetve a fatemplomok tűzveszélyesek voltak. Így a fatemplomokat lerombolták, és helyettük nagyobb, kényelmesebb és tűzbiztosabb templomokat építettek.

Ål településen mind a papok, mind pedig a helyi lakosság keményen harcolt az ellen, hogy lerombolják a fatemplomot. Ennek ellenére ez mégis megtörtént 1880-ban, azonban a fantasztikus freskókat őrző mennyezeti részt elküldték a Kristiania Egyetem régiséggyűjteménybe, illetve később további képeket találtak az új templom padlója alatt. Ezek között volt 14 olyan kép, amely az ítélet napját mutatja be. 

Több évtizeden keresztül egy fabódéban őrizték Ål templomának festményeit az Oslo központjában lévő Tullinløkkában. Ugyanitt vártak a vikinghajók arra, hogy elkészüljön a Bygdøy szigetén található Vikingskipshuset.

1904-ben végül megnyitotta kapuit a Történelmi Múzeum Oslóban, ahol azóta a nagyközönség számára is láthatóak a falfestmények.

A középkorban még színesebbek voltak az újonnan épült katolikus templomok festményei. A festményeket mészfestékkel készítették, amely hamar megszáradt, így a művésznek nem volt lehetősége változtatni a képeken.

Norvég és külföldi szakemberek is próbáltak megoldást találni arra, hogyan lehetne megőrizni a festményeket. Végül egy új ragasztási technikához, a soluble nylonhoz folyamodtak. Ennek hatása azonban problémásnak bizonyult, viszont az 1960-as években alapos megfontolás után és legjobb tudásuk szerint alkalmazták ezt a technikát.

(Aki virtuális látogatást szeretne tenni a Történeti Múzeumban, az ezen a linken megteheti.)

Forrás: Forskning