A számi mesehagyományt egyenrangúvá kell tenni a régi norvég népmesékkel, vélik a számi mesemondó, Efraim Pedersen leszármazottjai.
Pedersen a korai számi irodalom három nagy alakjának egyike, akinek most először jelennek meg művei egy önálló könyvben. A „De døde kommer til bryllup, Samiske fortellinger” című könyv pénteken jelent meg, a számi nemzeti ünnep alkalmából. A szerző leszármazottjai, Emil Kárlsen ükunoka, Camilla Therese Karlsen dédunoka és a már elhunyt unoka, Elna Lovise Karlsen ezt írták az előszóban:
- A norvég iskolákban régóta a kötelező tananyag része Asbjørnsen és Moe, akik bejárták az országot és összegyűjtötték a norvég népmeséket. A számi népmesék gyűjtője sajnos nem részesült hasonló ismertségben, és a tananyagba sem került be. Talán Just Qvigstad „Lappiske sagn og eventyr” című művének is ott lenne a helye, ezzel egyenrangúvá téve a norvég és a számi néphagyomány jelentőségét ebben a nagy országban.
Emil Kárlsen, a többszörösen díjazott művész szívesebben hallgatta a számi meséket, mint a Disney vagy a Bokklubben meséit, amikor nagymamája olvasott neki.
- Rabul ejtett a közeli és a mágikus világ közötti határ, és mindazon szürreális és epikus események, amelyek ráadásul olyan helyszíneken játszódtak, amelyeknek ma is ismerjük a nevét. Nyilvánvalóan izgalmas, ha azt hallod, hogy egy eahpáraš, egy halott újszülött szelleme, aki békességre vágyik, a tőled néhány kilométerre található vízesésben él – mondta.
Kárlsen úgy gondolja, hogy ükapja meséi is alkalmasak lennének arra, hogy megfilmesítsék őket.
- Egy lépéssel már közelebb járunk hozzá. Az, hogy a történetek megjelennek könyv formájában, új nyelvezettel és új közönség számára, egy jó kezdet.
Többek között az álom egy fontos eleme több történetnek, amelyeket eredetileg számi nyelven jegyeztek le 1882 és 1927 között. Az álmokban lépnek kapcsolatba a halottak az élőkkel, gyakran azért, hogy egy üzenetet adjanak át.
- Azt a szabadon szárnyaló fantáziát, amely Efraim Pedersen műveiben megmutatkozik, megfigyelhetjük a mai popkultúrában is, például a fantasy műfajában – mondta Pollan, aki felvette a kapcsolatot az Aschehoug kiadóval, miután találkozott Emil Kárlsennel egy koncerten.
Úgy véli, az sok mindent elárul a norvégok érdeklődésének hiányáról a számi kultúra iránt, hogy két ismertebb, ugyancsak az 1800-as évek közepén született számi szerző, Johan Turi és Anders Larsen művei elterjedéséhez is több mint 100 évre volt szükség.
- A történetek megnyitják az utat a számi kultúra felé, amelyről a norvégok keveset tudnak. Egy olyan ősnéppel élünk együtt, amelynek saját kultúrája van. Most elérhetővé váltak a források a norvég anyanyelvűek számára is – mondta Pollan, aki jól elmeséltként és szórakoztató olvasmányként jellemezte Pedersen történeteit.
- Ugyanakkor a történetek forrásként szolgálnak a számi tapasztalatok és a valóságértelmezés felé is, ami eltér a norvégtól.
Forrás: Nettavisen
Comments