Kép: Freepik
A brit-holland Feedback nevű környezetvédelmi szervezet friss jelentéséből kiderül, hogy brutális mennyiségű, emberi fogyasztásra alkalmas halat darálnak be a tenyészlazacok etetésére, és ezeket a halakat a szegény országoktól szipolyozzák el. A jelentés szerint az egész halászat ötödrészét, vagyis kb 16 millió tonna halat használnak haltáp és halolaj előállítására, valamint az egész halászat 2,5%-a a norvég lazacok szájában landol. Az is kiderül a jelentésből, hogy 2020-ban olyan 2 millió tonna vadhalból lett halolaj a lazactenyésztők számára, a kérés ezek után pedig az, hogy kicsit fékezzék le a hatóságok a lazacipar növekedését.
A probléma főleg Nyugat-Afrika partjain penetráns, hisz itt 2020-ban több százezer millió tonna halat fogtak a norvég lazacoknak. Ezt a térséget egyébként “Major Fishing Area 34”-ként vagyis, jelentős halászati terület 34-ként emlegetik, és a kedves olvasó fejében egy ilyen név hallatán joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mi a jelentős halászati terület 51, és hogy rejtegetnek-e ott lezuhant földönkívüli halakat. Komolyra fordítva a szót, ez a halmennyiség 2,5-4 millió ember éves táplálására lenne elegendő a Feedback számításai szerint.
Ezekből következik a konklúzió, hogy élelmiszer-kolonizáció zajlik, vagyis a gazdag nyugati országok elveszik a szegényektől, ami nekik kell, és cserébe ott hagynak nekik egy nagy éhezést, munkanélküliséget, szóval kicsit kevesebbet a semminél is. Henrik Wiedswang Horjen, a Sjømat Norge, vagyis Norvégiai Tengeri Koszt kommunikációs igazgatója szerint a halat elsősorban az embereknek kéne fogyasztania, de a fogyasztói preferenciák nem tekintenek minden halra egyenlően ehetőként, valamint már nem is használnak olyan sok halalapú haltápot meg halolajat a lazactenyésztők, az alapanyagok társadalmilag fenntartható módon állíttatnak elő, meg különben is a norvég haltenyészet igazából csak nagyon kis mértékben használ Nyugat-Afrikából származó halat.
Forrás: NRK
Comments