<<< Vissza

April 10, 2022

MaNo Magazin 2022. 14. hét

Eheti szerkesztőink:

Pál Bettina, Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia

Szép vasárnapot mindenkinek, remélem, kész a kávé/tejszínhabos kakaó 😊

Itt van mellé az olvasnivaló. De ha valakinek nincs most ideje, hét közben a Magyar-Norvég Hírek facebook oldalán, valamint a MaNo Fórum saját appján is megtalálja a cikkeket (illetve egyéb rövid híreket is).


De lássuk, mi történt a héten:


  • Miért hagyták el a vikingek Grönlandot, miért hagyhatják el a norvégok Kirkenest és miért indul útnak a fél ország húsvétkor?

  • Jó -e a gyermekgondozás jelenlegi rendszere?

  • Amikor a politikusok helyett a jogászok döntenek a drogbirtoklás kérdésében

  • Számít-e, milyen nemű a WC?

  • Kell-e Ferrarira külön jogosítvány?

  • Haaland tulajdonképpen hetek óta nem csinál semmit, csak Reni kedvéért írunk róla


Ezek, és más izgalmas hírek a héten is, jó olvasást kívánunk!







 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 

Nem lehet ágyúkkal benépesíteni Finnmarkot



- Amikor az oroszokkal megáll a kereskedelem, északon munkahelyek tűnnek el, és ez Norvégia biztonságát is fenyegetheti - mondja az Orinor fejllesztőcég, véleményét a Hadsereg kutatóintézetének (FFI) vezető kutatója, Kristian Åtland is támogatja.

Várható, hogy a munkahelyek elvesztése miatt többen el fogják hagyni lakhelyüket. A költözés leginkább Kirkenest érinti, itt 670 munkahely kötődik Oroszországhoz, és ezeket most mind elveszíthetik az orosz szankciók miatt: vannak olyan szállítók, akik már nem hajlandóak kirkenesi cégekkel együttműködni. Az önkormányzat már 2021-ben is minden másnap elveszített egy lakost, és ezért tartanak az elnéptelenedéstől.

- Azonban a költözés nem csak demográfiai probléma, hosszútávon Norvégia biztonságát is fenyegetheti - mondja Kristian Åtland.

Kirkenes támogatja a norvég szankciókat, de a határvidék döntő fontosságú a stabilitásban és a békés szomszédi kapcsolatokban, nem népesíthetjük be Finnmarkot ágyúkkal - mondja Frode Stålsett, az Orinor kutatója - olcsóbb és okosabb megoldás embereket tartani itt, mint fregattokat.

A Kimek - a legnagyobb helyi hajógyár - vezetője szerint a kormánynak a norvég értékteremtést is figyelembe kellene vennie. Közép-Európában is sokan függnek az orosz földgáztól, a Kimek bevételének pedig az elmúlt években 70-80%-át tette ki az orosz hajók karbantartása, továbbá a 80 alkalmazottból 15 orosz.

Åtland szerint azonban annak kicsi az esélye, hogy ezeket cégeket teljesen meg lehetne védeni az ukrajnai háború negatív hatásától.

- Valószínűleg egyes üzemeknek vissza kell fogni a tevékenységét, míg másoknak át kell állniuk másfajta üzemre. Nem lehet Kirkenes lakosságát megtartani életképes üzleti működés nélkül - véli a vezető kutató - és az állami támogatás is segítene.

Svalbardon is hasonló a probléma, itt már évek óta csak állami támogatással lehet fenntartani az üzleti tevékenységeket és megtartani a lakosságot.

Stålsett tagadja, hogy a pénz lenne a legfontosabb és vannak kiaknázatlan lehetőségek is: többek között a zöld energiában és a tengergazdálkodásban is. A Kimek társaság vezetője ennek ellenére bízik abban, hogy nem kell működésükben változtatni, hiszen lesz élet a háború után is.


Forrás: VG


 

A norvég diákok magasabb hallgatói támogatást szeretnének az áremelkedések miatt



A Hallgatók Nemzeti Egyesülete szerint a hallgatói támogatás túl alacsony mértékben növekedett az árak emelkedéséhez képest. Sürgős támogatást kérnek a kormánytól.

- Minden költségvetési évben függünk a támogatás korrekciójától. Idén ez 2%-ot tesz ki. Ennek a következménye egy jelentős visszaesés a norvég diákok vásárlóerejében – mondta Tuva Todnem Lund az NRK-nak.

Februárban az élelmiszerárak 4,5%-kal nőttek, és a M