BELPOLITIKA, GAZDASÁG

Reportere uten grenser (RSF): komor ítélet a sajtószabadságról

Norvégia továbbra is az élen jár a sajtószabadság tekintetében, míg több demokratikus ország visszaesett az RSF idei statisztikájában. A 180 országból csupán 45-ben van jó vagy elégséges sajtószabadság.

Kedden mutatta be az újságírók szervezete az éves indexet. A sajtószabadság-index a média függetlenségét, az újságírók biztonságát és a szólásszabadság mértékét méri a világ 180 országában. A korábbi évekhez hasonlóan Norvégia, Dánia és Svédország az élen van.

• Ez olyasmi, amire büszkék lehetünk, de egyáltalán nem szabad biztosra venni. Nem magától adódik – mondja Anette Trettebergstuen kulturális- és egyenjogúsági miniszter a Journalistennek.

28 országban, köztük Oroszországban, Fehéroroszországban, Kínában és Mianmarban rendkívül rossznak mondható a helyzet. Csak 8 országban jellemezhető jónak a helyzet. 102 országban vagy nehéz, vagy problematikus a sajtószabadság, a maradék 40 országban pedig elégséges.

A demokratikus országokban annak következtében alakult ki megosztottság, hogy a média egy bizonyos napirend szerint dolgozik, és a téves információk terjesztése erősödik a közösségi médiában, világított rá az RFS.

Nemzetközileg is gyengült a demokrácia a nyitott társadalmak és a médiát kontrolláló rezsimek közötti szakadék miatt. Erre példa Oroszország háborúja Ukrajna ellen.

Néhány fénypont

Kína növekvő nyomása és a megszorítások Hongkong lakossága felé azt eredményezték, hogy Hongkong jelentősen visszaesett az indexen, és a 148. helyen áll, Kína pedig a 175. helyen. A sajtószabadság hiánya hozzájárul az Izrael (86.), Palesztina (170.) és a többi arab ország közötti konfliktushoz. A média polarizációja felerősíti a demokratikus országokban a belső szociális különbségeket például az USA-ban (42.) Franciaországban (26.) és Lengyelországban (66.) is negatívak a fejlemények.

Ennek ellenére van reményteli fejlemény is a felmérés szerint. Mind Moldova (40.), mind Bulgária (91.) jó irányba halad a tavalyi kormányváltás után.

Forrás: Aftenposten

Tűzgyújtási tilalom

Sokan nem tartják be a tűzgyújtási tilalmat, így a tűzoltóságnak naponta kell kivonulni a tűzesetekhez a keleti országrészben.

- Furcsa, hogy az emberek nem tartják be ezt a szabályt és tüzet raknak az erdőkben - mondja Frode Johannessen, az Øst 110-central ügyeletes vezetője. Kelet-Norvégiában hosszú ideje szárazság van, és nagy a fű- és erdőtüzek veszélye, ezért Johannessen felelőségteljes viselkedésre kéri az embereket.

- Nem arról van szó, hogy el akarjuk venni az emberektől a természetben töltött idő örömét. Egyáltalán nem. De amikor olyan időjárási helyzetek vannak, mint most, és szokatlan szárazság van, akkor tekintettel kell lennünk erre és felelősen kell viselkednünk.

A Telemark, Vestfold és Buskerud környéki tűzoltóságra is folyamatosan érkeznek a hívások tűzgyújtások miatt.

Az elmúlt héten az oslói tűzoltó- és mentőszolgálatnál naponta átlagosan 4-6 bejelentés történt olyan esetekről, amikor a tüzet rosszul oltották el, vagy úgy hagyták ott őket, hogy még égtek. A bejelentések legtöbbször figyelmes és felelősségteljes túrázóktól érkeznek, akik sokszor el is oltják a tüzet, így a tűzoltóknak nem kell kivonulniuk. Ha mégis ki kell, akkor a vészhelyzeti készültség gyengül, hiszen az erdőhöz kivonuló tűzoltóautó már nem bevethető, ha ugyanakkor egy házban is tűz üt ki. Ez az erdőt járók hanyag viselkedésének következményeként bármikor megtörténhet.

Április 15. és szeptember 15. között általános tűzgyújtási tilalom van érvényben Norvégiában. Ekkor a fő szabály az, hogy erdőben, külterületen nem szabad tüzet gyújtani, grillezni. Ennek ellenére Oslo jóváhagyta a tábori tűzhelyeket. Nagyon fontos, hogy akik ezeket a helyeket használják, távozáskor eloltsák a tüzet, mert a száraz idő miatt a következmények beláthatatlanok lehetnek. A rosszul eloltott tűz maradványából széllökésre szikra pattanhat ki, amely meggyújthatja a körülötte lévő növényzetet, ami erdőtűzhöz vezethet.

Forrás: NRK

Fogászati támogatás fiataloknak

Négy hónappal az ajánlat bevezetése után sokan még mindig nem tudnak róla, hogy a 21 és 22 évesek fogorvosi számláinak felét ma már az állam állja.

Idén új fogászati ​​támogatás indult a 2000-ben és 2001-ben születettek számára, akik 50%-os kedvezményt kapnak az állami fogászatokon végzett, szükséges fogászati ​​beavatkozások árából. A Norvég Statisztikai Hivatal 2022-re vonatkozó számai azt mutatják, hogy ez valamivel több, mint 125 000 embert érint.

A rendszeres fogorvosi ellenőrzés költsége átlagosan 640 NOK és 975 NOK között van. Azok, akik idén töltik be a 21. és 22. életévüket, így akár 500 NOK-ot is megtakaríthatnak az első látogatás alkalmával. Ha az ellenőrzés során problémákat találnak, és fogtömésre vagy egyéb kezelésre van szükség, akkor a megtakarított összeg még magasabb lehet. A támogatás nem vonatkozik a kozmetikai/esztétikai kezelésekre, például fogfehérítésre.