February 20, 2022

MaNo Magazin 2022. 7. hét

Eheti szerkesztőink:

Pál Bettina, Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia

Továbbra is ajánljuk a Magyar-Norvég Hírek Facebook-oldalát, kövessétek, olvassátok napi bontásban a híreket


És itt vannak a heti hírek.


- Ne a fűtésen spóroljunk, mert drága lehet

- Svalbard előre megy, nem hátra

- Megtömtük a Statkraft részvényeseinek zsebét

- Jehova Tanúi nem csak a pénzt bukhatják

- Ügyelet – járni jár, csak nem jut

- A tőkehal tőkéje a jövőt jelenti

- Lesz-e trønderi szupercsapat?


Jó olvasást!

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

KÜLPOLITIKA

EGÉSZSÉGÜGY

Az ügyeleti ellátás mindenkinek jár, de nem minden esetben


Tonje Storholt Grefstad, a trondheimi sürgősségi osztály orvosa azt nyilatkozta a Dagbladetnek, hogy a sürgősségi osztályra óriási nyomás nehezedik. Rengetegen keresik fel őket a koronavírussal kapcsolatos kérdéseikkel, ami negatív hatással lehet a biztonságos betegellátásra.

A legnagyobb probléma az, hogy olyan sokan próbálják elérni őket telefonon, hogy a hozzájuk forduló betegek a hosszú várakozási idő miatt egy idő után feladják a várakozást és leteszik a telefont, ennek azonban az lehet a következménye, hogy a valóban orvosi ellátást igénylő betegek állapota súlyosbodhat, késhet a diagnózis felállítása, valamint a kezelés is.

Storholt Grefstad azt mondta, az országos előírás alapján az összes megkeresés 80 százalékára két percen belül kell válaszolnia az ügyeletet ellátóknak. A múlt héten a megkeresések mindössze 42 százalékára tudtak csak két percen belül válaszolni. Az orvos szerint sokan aggódnak amiatt, hogy mi lehet a bajuk, amikor olyan tüneteik vannak, amelyek a covid-19-hez hasonlítanak, azonban az otthoni gyorsteszten mégis negatív eredményt kapnak.

Nagyon sok megkeresés érkezik olyan betegektől is, akik nem rendelkeznek háziorvossal - ami manapság egyre nagyobb probléma. Storholt Grefstad szerint emiatt további növekedés várható az ügyelethez fordulók számában, hisz a háziorvosok körében is egyre több a megbetegedés és hiányzás.

Mindezek mellett az ügyeleti ellátásban dolgozók között is egyre magasabb arányú a betegség miatti távollét, így nehezen oldható meg, hogy mindig elegendő létszámmal működjenek a sürgősségi ellátó központok.

Forrás: Dagbladet

 
Nakstad szerint egy újabb fertőzési hullám kellős közepén járunk


Egy héttel azután, hogy a kormány enyhített az addig érvényben lévő intézkedések többségén, továbbra is magas a fertőzési arány. Ez is azt mutatja, hogy a járványnak még közel sincs vége. Espen Nakstad azt mondta, jelenleg egy elég erős fertőzési hullám kellős közepében vagyunk. Sokan hiányoznak a munkából betegség miatt, vagy azért, mert beteg gyerekekről kell gondoskodniuk.

Bjørn Guldvog egészségügyi igazgató azt mondta a Dagbladetnek, hogy több település, különösen Észak-Norvégiában, munkaerőhiányról számolt be.

Mostanra a betegszabadságok több, mint fele koronavírussal kapcsolatos. Guldvog szerint több állami hivatal is arra figyelmeztetett, hogy a következő hetekben, hónapokban nehéz helyzetek adódhatnak az egészségügyi alapellátásban. Több orvos távozik, és az önkormányzatok nem tudják pótolni őket.

Öröm az ürömben, hogy az elmúlt két hétben a Helsedirektoratet egyértelmű tendenciát látott a szakszemélyzethez való jobb hozzáférést tekintve, és csökkent annak a kockázata is, hogy a fertőzés túlterheli az oslói és vikeni egészségügyi szolgáltatókat.

A Helsedirektoratet szerint ennek az állapotnak örülnünk kell, mert arról van szó, hogy Oslóban és Vikenben talán túl vagyunk a fertőzési csúcson, és előfordulhat, hogy a járvány valamivel az ország többi része előtt haladt át ezeken a területeken. Hasonló helyzetet látunk például Dániában, ahol úgy tűnik, hogy Koppenhága az ország többi része előtt jutott a csúcsra.

Forrás: Dagbladet

Szuper tőkehalak


Szupergéneket találtak a tőkehalakban, amelyek ellenállóbbá teszik őket az éghajlatváltozással szemben. A "szupergén" nem új fogalom és sok fajban megtalálható. A szupergén sok - tucatnyi vagy akár több száz - különböző gén összekapcsolódásával jön létre. Az elefántokban található úgynevezett szupergénről korábban kimutatták, hogy megelőzi a rákot. A kutatók most arra jöttek rá, hogy milyen funkciója van a szupergéneknek a tőkehalakban. A 2016-ban közzétett első tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy a tőkehalaknak négy ilyen szupergénje van, két különböző változatban. Ez két különböző szupergénkészlet, attól függően, hogy a tőkehal honnan származik.

Az egyik variáció lehetővé teszi, hogy az északi tőkehal íváskor a Barents-tengertől a norvég partokhoz költözzön. A szupergének második csoportja azt teszi lehetővé, hogy a partvonalhoz közelebb talált halak jobban alkalmazkodjanak a változatos tengeri környezethez, a tengerbe ömlő folyókban való élethez, a változó sótartalomhoz. Egyszerűen fogalmazva: ezek a szupergének ellenállóbbá teszik a tőkehalakat a tenger, az ökoszisztéma folyamatos változásaival - pl. hőmérséklet, sótartalom - szemben, és ez az éghajlatváltozás miatt nagyon fontos a jövőre nézve. A szupergének miatt a tőkehalak jobban fognak tudni alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, így több marad életben. Ez azért is fontos, mert a túlhalászás miatt romlott a tőkehalak génállománya.

Forrás: NRK

 
Harald király külföldön ünnepli 85. születésnapját


A születésnaphoz kapcsolódóan elektronikus gratulációs lehetőséget biztosítanak a királyt felköszönteni kívánók részére a királyi ház honlapján.

A királyi ház tájékoztatta az NTB-t, hogy az utazás egy privát családi esemény, ezért nem szándékoznak nyilvánosságra hozni, hogy melyik országba utazik a királyi család. Harald király február 21-én lesz 85 éves.


Forrás: ABC NYHETER

 
Astrid hercegnő 90 éves lett


Astrid hercegnő, Harald király nővére február 12-én ünnepelte privát körben a 90. születésnapját. Egész életét a norvég korona és az állam szolgálatának szentelte.

Astrid Maud Ingeborg hercegnő 1932-ben született, de 1940-ben elmenekült az országból a náci megszállást követően. Fiatalkorában Oxfordban tanult közgazdaságtant és politikatörténelmet. Később ruhakészítést és gasztronómiát is tanult Norvégiába visszatérve.


Amikor apja, V. Olav király lett 1957-ben, akkor megnövekedett az állami életben való részvétele is. Gyakran elkísérte apját hivatalos látogatásokra, találkozókra, és segített vendégül látni a külföldi méltóságokat.

1960-ban eljegyezte Johan Martin Ferner, egy korábbi olimpiai vitorlázó. Eljegyzésük komoly társadalmi vitát eredményezett, mert a férfi elvált volt. Ettől függetlenül 1961-ben összeházasodtak, és 5 gyermekük született.


Amikor öccse, Harald király 1968-ban megnősült, a társadalmi kötelezettségei jelentősen lecsökkentek. Sok jótékonysági szervezet mecénásaként továbbra is aktív szerepet vállalt a közéletben, és a mai napig tiszteletbeli nyugdíjban részesül a norvég államtól. Forrás: Norway Today

 
Bombák a tenger mélyén


A II. világháború után ledobott bombáknak valójában 200 méteres mélységben kellett volna lenniük, most viszont 9 méteren találtak rájuk.

- A legnagyobbak valószínűleg 1000 kg körüliek, és több, mint 500 kg robbanóanyagot tartalmaznak - mondja Karl Klungland, a Søgne Búvárklub vezetője, aki társaival véletlenül fedezte fel merülés közben a bombákat januárban. A tengerfenékből kiálló 20-30 db tárgyat először gránátoknak nézték a búvárok, és fotókat, videófelvételt is készítettek róluk. Ezeket közelebbről megvizsgálva merült fel bennük a gyanú, hogy ezek nem gránátok lehetnek. Szerettek volna többet megtudni róluk, és elkezdtek a Google-n nyomozni. Így jöttek rá, hogy ezek nem gránátok, hanem bombák. Becslésük szerint a legnagyobbak kb. 1,5 m hosszúak és 60 cm átmérőjűek. Úgy vélik, hogy ezeket a bombákat azért tették a tenger fenekére, hogy ne legyenek szem előtt, de rossz helyre kerültek, így most túl sekély vízben vannak. Kicsit keletebbre van egy lerakóterület, ahol 200 m mély a tenger.

Ők viszont a bombákat 9-20 m mélységben találták meg, néhány száz méterre Kristiansand bejáratától. A leletet jelentették a rendőrségnek, akik felvették a kapcsolatot a fegyveres erőkkel, akiknek új volt az információ. A bombák mennyisége arra utal, hogy tervezett módon kerültek oda, valószínűleg egy szárazföldi raktárból a háború után. Ezeket a lehető legmélyebb területen kellett volna elhelyezni a tengerben, de akik megkapták a megbízást, valószínűleg csaltak a teljesítése közben. A háború után nagy mennyiségű lőszert és robbanóanyagot kellett megsemmisíteni, a legtöbb a part mentén a tengerben kötött ki. Úgy gondolták, hogy a tengervíz ártalmatlanná teszi őket. A hadsereg szakemberei meg fogják oldani a problémát, miután megkapják a szükséges engedélyt. Szóba jöhet a bombák felrobbantása vagy átmozgatása is. Az állapotuktól is függ, hogy melyik megoldást választják, illetve figyelembe veszik azt is, hogy mi a legjobb a környezet számára. Az acél fokozatosan elrozsdásodik, és a lőszerből mérgező anyagok kerülhetnek a tengerbe. Nagyon kicsi az esélye, hogy egy közönséges kotró miatt felrobbanjanak az ilyen bombák. Egy nagy, több tonnás horgony viszont már más. A búvárok, akik a bombákra bukkantak, abban reménykednek, hogy azokat eltávolítják, hiszen nem jó, ha a sekély vízben könnyen hozzáférhető robbanóanyagok vannak.

Forrás: NRK