December 19, 2021

MaNo Magazin 2021. 50. hét

Eheti szerkesztőink:

Pál Bettina, Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia

Megérkezett az év utolsó előtti hírösszefoglalója, az utolsó a két ünnep között fog készülni, a szokásoktól eltérően nem hétvégén, mivel mi is ünnepelünk, pihenünk.

De akkor lássuk, mi történt ezen a héten választott országunkban.


  • Trondheimben a katonaság is segíti a hatékonyabb vakcinázást (nem, még mindig nem fegyverrel kényszeríti)

  • Várhatóan hamarosan vége a vikeni óriásmegyének

  • Hatékonyabb foglalkoztatás a bevándorlók körében

  • Kevés a szülészorvos a kórházakban

  • Szociális szféra vagy onlyfans?

  • Norvégia a döntőben + Haaland


Ezek és más érdekes, izgalmas hírek heti összefoglalónkban.

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

KÜLPOLITIKA

EGÉSZSÉGÜGY

Veszélyesen kevés a nőgyógyász


Egy 2021. december elején végzett felmérés szerint a norvég kórházak többségében hiány van a szülész-nőgyógyász szakorvosokból.

Az ország nőgyógyászati osztályainak mintegy egyharmadában szakemberhiány van, ami megnehezíti a megfelelő működést és az ügyelet fenntartását. A szülészorvosok szorosan együttműködnek a szülésznőkkel, hogy az ország 40 szülészetén biztosítsák a biztonságos szülést. Míg a szülésznők a normális lefolyású, problémamentes terhesgondozásért és szülésért felelnek, addig a szülész-nógyógyász szakorvosok a veszélyeztetett vagy szövődményekkel kísért várandósságokat követik nyomon.

Azonban a komplikált terhességek és szülések aránya egyre növekszik. A várandósság során kialakuló szövődmények miatt megindított szülések aránya ma már 30 százalék körüli. A szülészorvosnak éjjel-nappal rendelkezésre kell állnia a sürgősségi szülészeti ellátásban, valamint a fellépő szövődmények diagnosztizálásában és kezelésében. Ilyen például az sürgősségi szülés, szükség esetén császármetszéssel vagy tapadókorong/csipesz használatával.

A már amúgy is nehéz helyzetet tovább rontja, hogy egyre több frissen végzett nőgyógyász hagyja ott a szülészeti osztályokat és a magánszektorban helyezkedik el. Ugyanez tapasztalható a tapasztalt nőgyógyászok körében is. Az 50-60 év közötti korosztályból is több osztályon veszítettek el nőgyógyászokat.

A kisebb szülészetek egy részében hamarosan nem lesznek állandóan alkalmazott szakorvosok. A műszakokat olyan helyettesítők látják el, akik nem felelősek az osztály szakmai színvonaláért. Jelenleg több szülészeti osztályt is a bezárás veszélye fenyegeti a nőgyógyászok hiánya miatt. Ha nem történik azonnali intézkedés, ez meg is fog történni.

A válság nem szabad pozíciók hiánya, hanem hozzáértő szakorvosok hiánya miatt alakult ki. Szinte az összes kis- és közepes méretű szülészeti osztály, amellyel az Aftenposten felvette a kapcsolatot, a megfelelően képzett jelentkezők hiánya miatt leállította az állások hirdetését. A kisebb kórházakban már szinte képtelenség fiatal szakembereket toborozni, mert a fiatalabb korosztályba tartozó szakemberek már nem hajlandóak olyan feltételekkel dolgozni, mint az idősebb korosztály. Nem szeretnének állandóan túlórázni és a folyamatosan szoros beosztást elfogadni.

Forrás: Aftenposten

 
Az FHI felmentené az iskolákban és óvodákban dolgozókat a karantén kötelezettség alól


Több iskola és kommune számolt be arról, hogy az új karanténszabályok miatt kihívásokkal küzdenek.

A kormány csütörtökön új karanténszabályokat vezetett be, ami azt jelenti, hogy egyre több norvég lakos kerül karanténba a karácsonyi ünnepek előtt és alatt. Mostantól mindenkit, aki több, mint 15 percen keresztül két méteres távolságon belül tartózkodott egy igazoltan koronavírussal fertőzött személlyel, karanténba kell helyezni.

A 18 év alatti gyermekek mentesülnek a karantén alól, azonban a pedagógusok és az óvodák dolgozói nem. Így, ha fertőzött diák van az osztályban, elviekben a gyerekek továbbra is járhatnak iskolába, azonban a tanár karanténba kerül

Pål Surén, az FHI gyermekbetegségekkel foglalkozó kutatója és szakértője azt nyilatkozta, hogy szerinte lehetetlen úgy nyitvatartani az iskolákat és az óvodákat, ha a tanárok és egyéb alkalmazottak minden alkalommal karanténba kerülnek, amikor kapcsolatba kerülnek egy fertőzöttel. Kiemelte, hogy a karantén helyettesíthető lenne rendszeres teszteléssel. Az Utdanningsnytt azt írta, hogy az FHI javasolta a kormánynak az iskolai és óvodai dolgozók karantén alóli felmentését.

Az FHI (Norvég Egészségügyi Igazgatóság) is azt nyilatkozta a VG-nek, hogy benyújtották ajánlásaikat az Egészségügyi és Gondozási Minisztériumnak, de az ajánlások elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kormány dönt.

Forrás: VG

Lene gyógyfoglalkoztatónak tanult Fredrikstadban - jelenleg több, mint évi egymillió koronát keres azzal, hogy mutogatja a melleit


A 30 éves hölgy többek között arról ismert, hogy merész fotókat árul magáról az OnlyFans platformon. Antonsen sokat szerepelt a médiában azzal kapcsolatban is, hogy a Høgskolen i Østfold (Østfold főiskola) eljárást kezdeményezett annak érdekében, hogy megszüntessék tanulói jogviszonyát, miután tudomást szereztek a lenge öltözetben készült fényképekről.

Lene szerepelt a Paradise Hotelben és számos más valóságshow-ban is. Idén előkelő helyre került a legtöbbet kereső celebek listáján.

Lene öt évig járt iskolába, így tetemes összegű diákhitellel rendelkezett, azonban azt nyilatkozta, hogy úgy érzi, megéri képeket árulni a melleiről, mert amellett, hogy saját ingatlannal rendelkezik, már az összes diákhitelét visszafizette.

A fényképek értékesítése mellett Lene részmunkaidőben továbbra is gyógyfoglalkoztatóként dolgozik és nem szerepel a tervei között, hogy felhagy ezzel a munkával.

Forrás: Fredrikstad Blad

 
Vegánként északon


Annbjørg Sivertsen egy dolog kivételével minden tekintetben vegán: gyapjú ruházatot használ. Próbálta kitalálni, hogy hogyan élhetne és dolgozhatna Finnmarkban ezek nélkül, de nem talált megoldást. Annbjørg tavaly lett vegán, azóta nem igazán használ állati eredetű termékeket, például gyapjút és pelyhet sem. De mivel az utóbbi időben Altában gyakran -20 fok alá süllyedt a hőmérséklet, gyorsan világossá vált számára, hogy ilyen körülmények között nem lehet 100 %-ban vegánként élni. Jelenleg a már meglévő gyapjúruháit használja, de előbb-utóbb újakra is szüksége lesz. Nehéz olyan döntést hoznia, amelyet etikailag is elfogadhatónak tart, ami mellett ki tud állni, és az életkörülményeinek is megfelelő. Most azoknak a birkáknak a gyapjából fog fonalat fonni, amelyek azon a farmon élnek, ahol ő. - Úgy érzem, ez egy helyes döntés. Tudom, honnan származik a gyapjú. Minden nap látom, hogy ezek a birkák jól vannak. Sivertsen több vegánt ismer Altában, mindannyian használnak gyapjút. Steffen Tretvoll Althand, a norvég vegán közösség vezetője nem ért egyet Sivertsennel. Steffen Althand - aki maga is volt már -30 fokban gyapjú ruházat nélkül sátorozni - úgy véli, hogy ilyen hidegben is lehet gyapjú nélkül élni. Althand rámutat, hogy vannak szintetikus anyagok, például a viszkóz, amelyek nem szívják fel a nedvességet. Egyetért azzal, hogy a gyapjú fantasztikus termék, de továbbra is úgy véli, hogy szembemegy a veganizmussal. - A gyapjú nem vegán, mert egy állat, a birka kizsákmányolásának eredménye. Fogságban tartjuk és tenyésztjük, hogy több gyapjút termeljen, mint amennyire szüksége van. Tretvoll Althand azt mondja, hogy a veganizmus az állatok élelmiszer-, ruházati- vagy egyéb célú kizsákmányolásának elkerülését jelenti, amennyire ez a gyakorlatban lehetséges. - Ha valaki őszintén el tudja mondani magáról, hogy amit csinál, az összhangban van ezzel az elvvel, az elég ahhoz, hogy vegánnak nevezze magát - mondja Trettvold Althand. Most Sivertsen tippeket gyűjt más vegánoktól olyan webhelyekről, ahol vegán ruhákat és cipőket vásárolhat, amelyek tökéletes alternatívát jelentenek a gyapjú helyett. Úgy gondolja, hogy ez egy összetett kérdés, egyszerre kell figyelembe venni az egészséget, az állatjólétet és a környezet megóvását is, hiszen ezek összefüggenek egymással. Úgy véli, hogy a környezetvédelem szempontjából jobb gyapjú termékeket használni, mint mesterséges anyagokat, amelyek mikroműanyagot tartalmaznak. Forrás: NRK

 
Mikulás pónin lovagló Luca napi nyuszi


Vissza kellett térnünk a távolságtartáshoz, de ez az állatokra nem vonatkozik. Így egy mikulásruhába öltöztetett póniló és nyuszi lovasa szórakoztatta a Herøy gondozóközpont lakóit a lemondott Luca napi koncert helyett. Az idősek nagyon jól fogadták az állatokat, a szakértők pedig már régóta tudják, hogy az állatok és gyerekek bevonásával végzett terápia bevált módszer az időskori demenciával élőknél. Ebben az esetben ezt a kettőt kombinálták. Egy mikulásruhás gyerek és a póni gazdája vezette az állatot a fehér folyosókon át a közös helyiségbe. Végül a nyuszit, Ludde-t leemelték a ló hátáról, és ölből ölbe ülve rengeteg simogatást kapott. Aurora Brønstad állatorvos és kutató szerint, aki többek között az orvostanhallgatók "állat-asszisztált terápia" elnevezésű tantárgyáért felel a Bergeni Egyetemen, nem kell tartani attól, hogy a koronavírus állatokon keresztül fertőzne embereket. A covid járvány idején rekordszámú ember szerzett be házi kedvencet. Az állatok és a természet közelsége sokak számára mellékhatásoktól mentes gyógyszer, és különösen fontossá vált a járvány idején, amikor jobban elszigetelődtünk egymástól. Bár az állatokkal való érintkezés nem helyettesítheti az emberi kapcsolatokat, mégis jobb, mint a magány, feltéve, ha az ember nem allergiás rájuk, vagy nem fél a négylábúaktól. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor az állatokkal való érintkezés pozitív hatással van az egészségre. Csökken a stressz szintje a szervezetben, az oxitocin (boldogsághormon) termelése pedig felpörög. Az állatokkal való szoros érintkezés idővel csökkentheti a gyógyszerhasználatot az idősotthonokban, főleg azoknál, akik szorongással küzdenek.

Forrás: NRK