September 18, 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 37 hét

E heti szerkesztőink:

Boros Judit, Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna,
Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina,
Solberg Kajari Dia

Itt vannak a legfrissebb hírek, úgyhogy készítsétek be a habos kávét, kakaót, illetve bármi mást és „kos dere” 😊


Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben más rövidhíreket is olvashattok.

Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat , látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Lássuk, mivel készültünk erre a hétvégére:

  • Egyre többen állnak sorba ingyen élelmiszerekért

  • Támogatás a vállalatoknak és a gazdáknak

  • Fogkefe-hegyek az erdőben

  • Lesz-e hajóalagút nyugaton?

  • Mennyire volt izgalmas Niemann győzelme? (a bluttpug-botrány mellett azért Haaland is van)


Ezek és további érdekes hírek a héten is, fogadjátok szeretettel!



 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 

Fokozatosan újranyitják a lezárt hidakat




Szeptember 12-én újra megnyitották a fredrikstadi Moumbekken hidat elsőkéntl a 14 fahíd közül, amiket a tretteni hídösszeomlás után lezártak, Itt korábban - a híd fontossága miatt - szó volt átmeneti pontonhíd építéséről, de a helyi quick clay (gyors agyag) miatt nem volt ideális a terep ehhez.


Bár még nem találták meg a tretteni eset okát, mind a 14 hidat kivizsgálták és ez alapján döntik el fontossági sorrendben újranyitásukat. Hibát csak az åsnei Flisa és a kongsvingeri Norsenga hidaknál találtak, de ezek is csak apróbbak voltak: kisebb repedések vagy laza szögek.


A hidak lezárása sok helyen forgalmi problémához vezetett: egyes helyen kisebb balesetek történtek a túlzottan keskeny elkerülő utakon, míg máshol a megnövekedett forgalom tette tönkre az aszfaltot. Mindezek ellenére csak akkor fogják újranyitni a hidakat, ha teljesen biztosak benne, hogy biztonságosak, mondta Gunnar Eiterjord a Statens Vegvesentől.


A kongsvingeri Norsenga hidat szeptember 15-én nyitják újra. A szakértők szerint a híd teljesen biztonságos, de óvatosságból egyelőre csak az egyirányú forgalomnak és manuális forgalomirányítás mellett nyitják azt meg.

A tervek szerint jövő héten a Flisa hidat is megnyithatják, majd a vangi Tveit híd következhet.


Forrás: NRK, Vegvesen

 

Háborús télre készül az energiapiac




Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és Terje Aasland kőolaj- és energiaügyi miniszter csütörtökön, szeptember 15-én az Equinor, Aker, Aker BP és a Vår Energi társaságokkal tárgyalt az európai energiakrízisről, amiből Norvégia idáig jó hasznot húzott (augusztusban rekord magas bevétele volt földgáz-exportból).


Az EU olcsóbb földgázt követel, azonban Støre egyelőre nem ígért semmit a norvég kormányzat részéről, de nem is csapja rá Európára az ajtót: szerinte nem a kormány adja el a földgázt, hanem a társaságok és nem szeretne beleszólni a kereskedelmi megállapodásokba. Ugyanakkor szoros együttműködést ígért az energiahiányban szenvedő Európa stabilizálásában.


A miniszterelnök hozzátette, hogy energiában is háborús helyzet van és ez azt is jelenti, hogy nagyobb európai vállalatoknak is be kell zárniuk: többek között például a Hydro-nak Szlovákiában vagy több Yara-üzemnek is, ilyen brutális a helyzet.


Aasland elmondta, hogy a jelenlegi árszint túl nagy rizikót jelent a közvetlen vásárlóknak. A norvég energiaóriások azért is szeretnének hosszútávú megállapodást kötni az európai cégekkel, mert aggódnak azok fizetőképessége miatt: sok nagyobb vállalat küszködik, mint például a német Uniper. Ugyanakkor a vásárlók többségének a hosszú távú megállapodás megterhelő, pont azért, mert bizonytalan helyzetben vannak már így is, és ezért nehéz nekik hosszú távú kötelezettséget vállalni. Ezt a kockázatot tudnák állami beavatkozással csökkenteni.


Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ugyanis szeptember 15-ei beszédében kijelentette, hogy azoknak a társaságoknak, amelyek sokat keresnek az energiakrízisen, segíteniük kellene a felhasználókat és nem eltenni a háború miatti extra bevételeket. Ezért is vágta ki a biztosítékot Norvégia augusztusi rekordmagas földgáz bevétele.


Forrás: E24

 

A mørei egyházmegye engedélyezi, hogy melegek is lehessenek lelkészek




Ingeborg Midttømme püspök úgy nyilatkozott az NRK-nak, hogy nyitott arra, hogy meleg emberek jelentkezhessenek a lelkészi állásokra.

Midttømmét 2015-ben erős kritika érte amiatt, mert nem akart szolgálatba helyezni egy lelkészt, mivel az leszbikus volt, amiért erősen kritizálták. Most hangsúlyozta, hogy jelenleg már más állásponton van. Møre püspöke arról számolt be, hogy az álláshirdetés megfogalmazása sokak számára szorongást okozott, és ő ezt a továbbiakban nem támogatja.


Forrás: Norway Today

 

A Matsentralen egyre több ingyen élelmiszert oszt szét Norvégiában




A Matsentralen az élelmiszerbankok hálózata, amely az élelmiszeriparban keletkezett többletet osztja szét nonprofit szervezetek között, 32%-kal több ételt osztott ki az idei évben, mint a tavalyi év hasonló időszakában.


A Matsentralen ingyenes ételt oszt az ország nagyobb részeiben. Azt tapasztalják, hogy Rogalandban is egyre nagyobb lesz a kereslet.


- A tavalyi évben a megnövekedett áramárak, az ukrajnai háború, a dráguló üzemanyag és a növekvő élelmiszerárak következtében nagyobb igényt tapasztaltunk. A szervezetek eljönnek hozzánk, és elviszik az élelmiszereket. Kihívást jelent számunkra proteindús ételeket biztosítani mindenkinek, akinek szüksége van rá – mondta Ann Merete Pedersen, a rogalandi Matsentraltól.


Forrás: Norway Today

 

Pénteken mutatják be az árammal kapcsolatos támogatások tervét




A VG információi szerint pénteken fogja nyilvánosságra hozni a kormány a vállalkozásokra vonatkozó áramtámogatás tervét. Az NRK-t is erről tájékoztatták.


A kormány nyitott lehet egy olyan kompromisszumra, amely szerint a vállalkozásoknak felajánlanak egy korlátozott mértékű áramtámogatást.


Régóta tart a huzavona a kormány, az LO és az NHO között az áramtámogatási csomagot illetően. A vita legfőbb tárgya az, hogy az NHO szerint közvetlen támogatást kellene nyújtani a vállalkozások részére, míg a kormány egy kölcsönalapú támogatást szeretne, ahol a kockázat legnagyobb részét az állam vállalná.


Forrás: VG

 

1450 millió korona a norvég gazdáknak




Az egész világon, így Norvégiában is jelentősen megemelkedtek a mezőgazdaság termelési költségei, ezért az állam 2022-ben összesen 1450 millió koronával kompenzálja a norvég gazdákat a bevételkiesésért. Az összeget két részletben, még ebben a hónapban folyósították a kedvezményezetteknek.


Sandra Borch (Sp) mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter szerint az élelmiszertermelés biztosítása kiemelt feladata a kormánynak, különösen akkor, amikor országos és globális szinten soha nem látott költségnövekedés tapasztalható.


Forrás: Regjeringen

 

Több ezer műanyag fogkefe Finnskog erdejében




A Jordan fogkefegyártó cég évtizedek használhatta Finnskog erdejét illegális szemétlerakóként. A fogkefék gyártását közel 20 éve helyezték át Angliába, de a 70-es és 80-as években gyártott hibás termékeket következetesen a norvég erdőben helyezték el. Ez több ezer köbméter műanyagot jelent.


A fogkefék a mai napig úgy néznek ki, mintha újak lennének. Ennek az az oka, hogy különleges műanyagból készültek, ami még lassabban bomlik le, mint a hagyományos. A környéken élők attól tartanak, hogy a patakokon keresztül egészen a tengerig eljuthat a műanyagszennyezés.


Jelenleg azon folyik a vita, hogy kinek kell megoldania a problémát: az önkormányzatnak vagy az Orkla cégnek (ami átvette a Jordan céget). Az önkormányzat mintát vett a közeli patak vizéből, amiben enyhe szennyeződést mutattak ki. Ősszel újabb tesztet fognak végezni. Az egyik megoldás a műanyag vegyi lebontása lenne, ehhez azonban le kellene zárni a patakot.


Az önkormányzat úgy gondolja, hogy a takarítás költségeit az Orkla cégnek kellene állnia, a vállalat azonban az önkormányzatra és a földtulajdonosra mutogat. A cég belső vizsgálata során megállapították, hogy a volt földtulajdonos és a Jordan cég között megállapodás volt érvényben, hogy az előbbi az 1960 és 1980 közötti hibás termékeket elszállítsa a gyárból, és azokat a saját földterületén (az erdőben) helyezze el. Az Orkla kommunikációs igazgatója szerint jogi felelősség nem terheli a céget, de részt kívánnak venni a probléma megoldásában, mert nem kellemes látvány a természetben heverő műanyag hulladék.


Forrás: NRK

 

Egy kommune-nek kártérítést kell fizetnie az emberi jogok megsértéséért - Eddig ilyen még nem történt




Első alkalommal ítéltek (több százezer koronás) kártérítés fizetésére egy norvég kommune-t az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt.


Az ügy egy, több örökbefogadott gyermeket nevelő családdal kapcsolatos. A gyerekek állítólag fejlődési traumát szenvedtek el annak következtében, hogy még Norvégiába érkezésük előtt egy árvaházban nevelkedtek.


A szülők 2020-ban perelték be az önkormányzatot. Többek között úgy vélték, hogy a kommune megsértette a titoktartási kötelezettséget, amikor az iskola kifogásolható bejelentéseket küldött a gyermekvédelemnek, valamint úgy gondolták, hogy a gyermekek nem kaptak megfelelő lehetőséget az oktatásban való részvételre.


A szülők nem csupán a fentiek miatt fordultak bírósághoz, hanem egy 2019 nyarán történt incidens kapcsán is, amikor egy pszichológus szakértő kifogásolható jelentést küldött a gyermekvédelmi szolgálatnak, melynek következtében egy héttel később sürgősségi döntés született a gyerekek saját otthonukon kívül történő azonnali elhelyezéséről.

A gyermekvédelmi szolgálat sürgősségi döntést hozott, ami azt jelentette, hogy egy reggel a rendőrök előzetes figyelmeztetés nélkül jelentek meg a család otthonában, felébresztették a gyerekeket, elvették őket szüleiktől, majd egy ismeretlen helyszínen található intézménybe költöztették őket.

A szülők azonnal fellebbeztek a döntés ellen, melyet helyben is hagytak, így 12 nappal később visszakapták a gyerekeket.


A bíróság ítéletében megállapította, hogy ez a sürgősségi határozat megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakat, így mind a szülők, mind a gyermekek kártérítésre jogosultak a kommune-től.


A bíróság rámutatott arra is, hogy a gyermekek gondozása nehéz feladat és kihívást jelent a szülők számára, azonban a bíróság azon kívül, hogy a szülők tökéletesen ellátják feladatukat, boldogok gyermekeikkel és jól gondoskodnak róluk semmi mást nem látott bizonyítottnak


A bíróság ítéletében az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt kártérítés fizetésére kötelezte a kommune-t , melyet gyermek részére 100 000, a szülők számára pedig 50 000 norvég koronában állapítottak meg.


Forrás: NRK

 

Új szabályokkal segítik a nem digitális banki ügyfeleket



Az idős emberek egy része nem online fizeti be a számláit. Egy új, november 1-től bevezetésre kerülő szabályozással most számukra is megkönnyítik ezt a fajta ügyintézést. Továbbra is lehetőség kell, hogy legyen a bankokban számlainformációhoz jutni, utalni és számlákat befizetni. A bankban segítséget kell kapniuk azoknak is, akik nem tudják használni az online banki ügyintézést. Jelenleg 100 NOK a kezelési költsége annak, ha egy számlát a bankban fizetünk be. A pénzintézeteknek kell, hogy legyen opciója azok számára is, akik nem online bankolnak.


Forrás: UTROP



 

KÜLPOLITIKA

 

Harald király és Sonja királyné is részt vesz II. Erzsébet temetésén




Harald király és Sonja királyné Londonba utazik, hogy hétfőn részt vegyenek II.Erzsébet királynő temetésén.


Nem a norvég királyi pár az egyetlen, aki a királyi méltóságok közül Londonba utazik, már a dán királyi palota is jelezte, hogy Margrethe dán királynő és a dán koronahercegi pár is jelen lesz a temetésen.


Bár a Buckingham-palota egyelőre nem tette közzé a temetésen résztvevők listáját, a világ minden tájáról várnak uralkodókat és politikai vezetőket, köztük Joe Bident, az Amerikai Egyesült Államok elnökét is.


A temetés a Westminster Abbey-ben lesz, ami egy rendkívül nagy történelmi hagyományokkal rendelkező helyszín. A templomban királyokat és királynőket koronáztak meg, többek között 1953-ban magát II. Erzsébetet is. Egyébként a néhai királyné és Fülöp herceg házasságkötése is ebben a templomban történt 1947-ben.


Forrás: VG


 

KULTÚRA, OKTATÁS

 

Turistamágnes hajóalagút



Grieg zenéjével, falfestményekkel, valamint látványos fotó- és fényshow-val szenzációs élmény lesz a világ első hajóalagútján áthaladni. A hajóalagút, a Selja Kolostor és a Stadtplatået Nyugat-Norvégia Nordkappjává válhat – mondja a tervek mögött álló 81 éves Per Sævik, aki korábban a KrF színeiben a Parlament tagja, illetve szülővárosa, Herøy polgármestere volt, ma többek között a Fjord1 és a Havila Kystruten tulajdonosa.


– Ha egyszerűen átfúrnánk a hegyet, az nem lenne elég, de ha látványos a projekt és megfelelő módon van promotálva, akkor már sikeres lesz – mondja Kristian Jørgensen a Fjordtours-tól. Jørgensen a hajóalagutat katalizátorként kívánja használni annak érdekében, hogy Stad környéke Norvégia új, fontos utazási célpontjává váljon. Szerinte az élményközpontok, a nagy szállodák és a korszerű, gyors kompkapcsolat a siker feltételei. – Ez természetesen sokba kerül, de megoldható, ha olyan befektetők jelentkeznek, akik hisznek a projektben - mondja.


A hajóalagút melletti legfontosabb érv az, hogy így elkerülhető lesz a Stad melletti, időjárásnak kitett és veszélyes szakasz. A szél, az áramlat és a hullámok kombinációja különösen megerőltetővé teszi ezen a területen a behajózást, csak a II. világháború óta 34 ember halt meg Stadhavetben. Másrészt a hajóalagút összeköti majd Ålesundöt és Florøt, a menetidő körülbelül két óra lesz. A hajóalagút - amelynek projektjét a Parlament tavaly jóváhagyta - a becslések szerint jóval több mint 3 milliárd NOK-ba kerül, 1,7 kilométer hosszú lesz, 21,5 méter széles, 33 méter magas és nyolc méter mély hajók számára készül majd. A tervek szerint 2024-ben kezdik meg a helyszínen a munkálatokat.


Einar Vik Arset, a parti őrség vezetője úgy véli, hogy egyrészt a gyakori szélsőséges időjárási körülmények azok, amelyek szükségessé teszik ezt az alagutat, másrészt jelentősen csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, amely a nyílt tengeren jóval nagyobb, harmadrészt fontos és vonzó turistalátványosság is lesz.


Annak ellenére, hogy az alagút tervét tavaly hagyta jóvá a parlament, nem biztos, hogy a tervek szerint fog megvalósulni. A geopolitikai helyzet okozta áremelkedés és többletköltségek miatt mind a Stad hajóalagút, mind más közlekedési projektek határozatlan időre elhalaszthatók. Az ellenérvek között van, hogy a tengeri közlekedés biztonsága folyamatosan javul, és Stad közelében már csak nagyon ritkán történik súlyos baleset.


A 2033-ig szóló Nemzeti Közlekedési Tervben mintegy 1000 milliárd NOK-ot terveznek utakra és vasutakra költeni. Ez a körülbelül 3 milliárd NOK értékű hajóalagút a tengeri szállítás legnagyobb projektje. Ha elhalasztják, az politikai botrány lesz – mondja Per Sævik.


Forrás: NRK



 

SZÍNES HÍREK

 

Hamis fenyegetések




Valótlannak bizonyultak azok a fenyegetések, amelyek szerint ålesundi iskolák vannak veszélyben.


A rendőrséget egy ålesundi középiskola igazgatója riasztotta. A fenyegetést a közösségi honlapokon osztották meg, azonban a rendőrség nem találta indokoltnak az iskolák evakuálását. A rendőrség elárulta, hogy egy fiatalt gyanúsítanak azzal, hogy az ålesundi iskolákkal szembeni fenyegetésről terjesztett valótlan híreket.


A napokban derült ki, hogy főleg a fiatalok körében keringtek olyan álhírek, melyek szerint több embert lelőttek.


A vádlottat kihallgatták, aki mindent beismert, jelentette be a rendőrség. Lefoglalták azokat a tárgyakat, amelyeket az álhírek gyártásához és terjesztéséhez használt.


Forrás: Aftenposten

 

Illegális drónok okoznak problémát a reptereken




A drónok illegális használata egyre nagyobb problémát jelent a norvég repülőtereken. Csak az oslói repülőtéren havonta körülbelül 50 alkalommal fordul elő ilyen eset. A főszabály szerint tilos drónt használni a repülőterek 5 kilométeres körzetében. Mats Gjertsen, az Avinor forgalomirányítási vezetője szerint az illegális drónhasználat több esetben súlyosan akadályozza a légiforgalmat.


A legrosszabb eset az, ha egy repülőgép és egy drón összeütközik egymással, így az Avinornál minden olyan esetet jelentenek a rendőrség felé, ami veszélyes helyzetet idézhet elő. A bírságok 8 ezer koronától kezdődnek és akár több millió koronáig is emelkedhetnek például abban az esetben, ha le kell zárni a repülőteret. A rendőrség szerint nagyon fontos, hogy aki drónt vásárol, az pontosan tisztában legyen a hatályos jogszabályokkal.


Forrás: Norway Today



 

SPORT

 

Öngól és bodøi futballünnep




Minden erejét bevetette, de sokáig nem tudott áttörést elérni a Bodø/Glimt csapata a labdarúgó Európa Liga csoportkörének második meccsén az FC Zürich csapata ellen, de végül a norvég csapat behúzta fennállása első hazai Európa Liga mérkőzését. A sárgamezes hazaiak az első félidőben csak szenvedtek, ami nem tette boldoggá sem őket, sem az Aspmyra Stadionba kilátogató szurkolókat, de második félidőre mintha teljesen kicserélték volna a csapatot.


A bodøiek második gólját szerző Hugo Vetlesen a Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy a szünetben alaposan átbeszélték, hogy min kell javítaniuk, aztán a második játékrészben már jöttek a helyzetek és a gólok is. Igaz a vezetést jelentő gólt a zürichiek norvég középpályása, Ole Selnæs a saját kapujába fejelte. Mindez az 54. percben történt, majd Hugo Vetlesen az 58. percben 2-0-ra növelte a Bodø előnyét. 10 perccel a vége előtt azonban szépített a svájci alakulat, ugyanis Selnæs passza után Donis Avdijaj köszönt be. Kjetil Knutsen, a bodøiek vezetőedzője úgy nyilatkozott, hogy csapata utolsó negyedórában mutatott játékát nyugodtan lehet orosz rulettnek nevezni.


A Zürich részéről Ole Selnæs csalódottan nyilatkozott, hiszen egy pár perces rövidzárlat alatt kaptak két gólt, de aztán összeszedték magukat, és több, mint elegendő lehetőséget dolgoztak ki ahhoz, hogy ponttal vagy pontokkal távozzanak Norvégiából, ám végül nem jött össze a pontszerzés. A csoport jelenlegi állása szerint a Bodø/Glimt vezet négy ponttal (csak azért, mert a hárompontos Arsenal és az egypontos PSV Eindhoven meccse elmaradt II. Erzsébet királynő halála miatt). A következő két meccse a norvég alakulatnak az Arsenal ellen lesz (október 6-án Londonban találkoznak a csapatok, majd rá egy hétre az Aspmyrában is megütköznek egymással).


Forrás: Aftenposten

 

Ki lett augusztus legjobbja a PL-ben?




Az angol labdarúgó-bajnokságban megválasztották augusztus legjobb játékosát, és a Premier League 30 éves létezése során először nyerte el a címet norvég játékos, holott korábban már az északi ország számos kiváló játékosa bizonyíthatta tudását a világ legerősebb bajnokságában (elég csak Tore André Flora, vagy Ole Gunnar Solskjærra gondolnunk). A megtisztelő díj ezúttal Erling Braut Haalandhoz vándorolt, aki első hat bajnoki meccsén 10 találatot jegyzett, és toronymagasan vezeti a góllövőlistát. A Manchester City klasszisáról, edzője, Pep Guardiola is szuperlatívuszokban nyilatkozott. A spanyol szakvezető rendkívülinek, tökéletes embernek és remek fickónak nevezte a norvég csatárklasszist. Ebből a tíz góljából kilencet augusztusban szerzett, köztük két mesterhármast (egyet a világverőnek nem nevezhető Crystal Palace ellen, egyet pedig az újonc Nottingham Forest ellen).

A hónap játékosa díjért az Arsenal csapatkapitánya, Martin Ødegaard is harcban volt egyébként. Ami Haalandot illeti, nem csak a bajnokságban vett repülőrajtot, a manchesteri kékek első két idei BL-meccsén 3 gólt szerzett (ebből egyet egykori csapata, a Borussia Dortmund ellen), és gól/meccs átlagban olyan klasszisokat előz meg, mint Cristiano Ronaldo, Lionel Messi, Mohamed Salah, Karim Benzema, vagy Robert Lewandowski.


Forrás: VG

 

Carlsen visszalép




Az egész sportéletet sokkolta Magnus Carlsen bejelentése. Miután idén júliusban tudatta az egész világgal, hogy nem száll harcba VB-címe megvédéséért, szeptember 5-én azt jelentette be, hogy a továbbiakban nem vesz részt a St. Louisban megrendezett Sinquefield Cup további küzdelmeiben, miután kikapott a 19 éves amerikai Hans Niemanntól a torna harmadik körében. Erre Niemann azt mondta, hogy ciki lehet világbajnokként kikapni tőle.

Carlsen visszalépést Twitteren jelentette be, ahol üzenete mellé még kirakott egy videót, amiben a kiváló futballmenedzser José Mourinho azt mondja, hogy: „Ha megszólalok, akkor nagy bajban vagyok”. Erre egyből elkezdtek számolatlanul terjengeni a pletykák. Többen is azt sejtik, hogy Niemann tisztességtelen eszközök bevetésével győzte le Carlsent, de a norvég nagymester nem meri nyíltan csalással vádolni ellenfelét.


Tarjei J. Svensen norvég sakkújságíró azt írja a Twitteren, hogy itt mindenképpen egy óriási botrányról van szó. Torstein Bae az NRK szakértője szintén Twittert ragadott, és ott osztotta meg véleményét. Szerinte Carlsen úgy gondolja, hogy Niemann csalt mérkőzés közben, de ezt nem mondja ki, míg egy másik tweetjében azt írja, hogy Carlsennek azt tanácsolták, hogy addig, ameddig nincs konkrét bizonyítéka a csalásra, ne írjon semmi egyértelműt. A Sinquefield Cup küzdelmeit Carlsen 2013-ban és 2018-ban is megnyerte, idén három mérkőzés után 1 győzelem, 1 remi és 1 vereség állt a norvég nagymester neve mellett.


Forrás: Nettavisen

 

Sakk és csalás




Frederic Friedel, a Chessbase alapítója is megszólalt a sakkvilágot alapjaiban megrengető botránnyal kapcsolatban, ami a Magnus Carlsen és Hans Niemann közti mérkőzés után robbant ki. Véleménye szerint a sakkozók 99 százaléka becsületes, de a csalás jelen van a sportágban. Maga Friedel is sokat tett a csalások kiszűréséért, de most a Niemann-gate következtében drasztikus javaslattal állt elő, ami nem aratott osztatlan sikert.


A német elemző a Spiegelnek elmondta, hogy szerinte a sakkozókat egy Faraday-kalitkába kellene zárni (Faraday-kalitka: egy fémlapokkal határolt tér, ami véd a kívülről érkező jelek ellen), elektromosság és nézők nélkül. Kristoffer Gressli norvég sakkbírót nem kimondottan nyűgözte le Friedel javaslata, és ezt a Dagbladettel is megosztotta. Elmondása szerint rettenetes dolog egy ilyen ketrecben tartózkodni, mivel nincs a ketrecen belül visszhang és a bent lévők egy idő után kissé kótyagosak lesznek. Szerinte a megoldást a jobb fémdetektorok, bluetooth-szkennerek és ilyesmik jelentik. Gressli meglátása szerint, ha szigorúbban tesztelik a résztvevőket, akkor az el fogja riasztani a potenciális csalókat is.

A német szakértő, Friedel azon az állásponton van, hogy a sakkban elektromos jelek segítségével a legkönnyebb csalni, vagy úgy, hogy egy mérkőzés helyszínén jelenlévőtől kapnak fizikai jeleket. De már olyat is látott, hogy valaki egy borsószemnyi méretű füldugót használt, vagy egyéb kiegészítőt, ami vibrál vagy megváltoztatja a hőmérsékletét. És ezek lehetnek a szájban, a lábujjak között, vagy bármi más helyen. A Niemann-gate névre keresztelt botrány is ebből robbant ki, miután az ismert streamert, Eric „Chessbrah” Hansent arról kérdezték, hogy lehet-e egy vibráló fenékdugasz segítségével csalni. A streamer erre igennel válaszolt. Ebből a szikrából akkor lett valódi erdőtűz, amikor Elon Musk is beszállt a vitába, és egy azóta törölt tweetjében azt írta, hogy “A tehetség olyan helyekre visz el, ahová senki más nem tud, a zsenialitás olyan helyekre, amiket senki más nem láthat (mivel a fenekedben rejtegeted)”.


Erről Gressli úgy vélekedett, hogy egészen valószínűtlen ezen a módon segítséget kapni, habár elmondása szerint lehetséges úgy csalni, hogy valaki egy karórán vagy análgyöngyön keresztül kap morzekódnak megfelelő rezgéseket. Carlsen és Niemann a szeptember 19-i héten egy digitális torna keretein belül egyébként ismét megmérkőzik egymással.


Forrás: Dagbladet