September 11, 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 36 hét

E heti szerkesztőink:

Boros Judit, Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám,
Orbán-Kereki Renáta

Szép vasárnapot, megérkezett a legújabb hírösszefoglalónk.


Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben más rövidhíreket is olvashattok.

Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat , látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Néhány szó arról, hogy mi vár most azokra, akik olvasnak minket:


  • Az már bizonyos, hogy oslói minigarzonhoz gazdagnak kell lenni

  • Lesz-e norvég paradicsom és uborka?

  • A tolvaj, akinek volt ideje gondolkodni

  • Jobb-e ukrán menekültnek lenni, mint mondjuk szírnek?

  • Haaland (és egyéb izgalmas sporthírek is persze)


Ezek és további érdekes hírek a héten is, fogadjátok szeretettel!



 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 

Napelemet minden háztetőre


Erna Solberg (H) volt miniszterelnök hétfőn délelőtt ellátogatott Moss, Jeløy-re. Solberg és a helyi konzervatív politikusok is azt szorgalmazták, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a napelemek használatára.


A látogatás során Solberg megtekintette a Jeløy-kápolna tetejére felszerelt napelemeket, amelyeket korábban, a templom épületének teljes felújítása során helyeztek el ott.


A látogatáson részt vett a Høyre önkormányzati képviselőcsoportjának vezetője, Sissel Rundblad, valamint Tage Pettersen parlamenti képviselő is. A politikusok azt mondták, arra törekszenek, hogy Moss a napelemek városává váljon.

- Szeretnénk egy energiaprojektet, amelyben minden középületen napelemeket alkalmaznának, mind a rehabilitáció során, mind az új épületek esetében.


A politikusok azt szeretnék elérni, hogy növekedjen az Enova-támogatás lehetősége azon magánszemélyek számára, akik napelemeket szereltetnek fel. Jelenleg a magánháztartások maximum 47 500 koronát kaphatnak a napelemes rendszer kiépítésekor. Az Enova szerint egy ház napelem-telepítésének teljes költsége 40-130 ezer korona között van.


Erna Solberg nagy lehetőségeket lát a napelemekben. Azt szeretné, ha az állam és más állami szervek is megvizsgálnák annak lehetőségét, hogy a tetők felületét nagyobb arányban használják villamosenergia-termelésre.


A tetők ilyen célú kihasználásával alaposan megnőhet a norvégiai energiatermelés. Solberg azt mondta, célszerű lenne módosítani a szabályozást, így például az ipari nagyvállalatok is bérbe adhatnák épületeik tetejét villamosenergia-termelésre.


Forrás: Moss Avis

 

Országosan 21 kommunében nincs munkanélküli


Augusztus végén 76 900-an voltak teljes, vagy részleges munkanélküliként/álláskeresőként nyilvántartva a NAV-nál, ami a teljes munkaképes lakosság 2,6 százaléka. A NAV szerint 2008 óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség.


A kiélezett verseny jó hír az álláskeresőknek, azonban veszteség az önkormányzatoknak illetve a vállalatoknak, hisz a nagy munkaerő-kereslet feltornászhatja a bérszintet.

Többen váltanak munkahelyet azért, hogy magasabb fizetést kapjanak, vagy ezt használják fel saját munkáltatójukkal szemben a bértárgyalások alapjául.


A cégeknek/önkormányzatoknak versenyezni kell a jó munkaerőért, hisz mikor egy egy jelentkezőnek több lehetősége is van, gyakran felmerül a kérdés: Hol magasabb a fizetés?


Forrás: NRK

 

Paradicsomkrízis


Miután Magyarországon eltűnt a makói hagyma, úgy tűnik Norvégiában a paradicsom okoz problémát.

A magas villamosenergia-árak miatt egyre több zöldségtermelő veszi fontolóra a termelés leállítását. Az egyik legnagyobb norvég paradicsomtermesztő óriás már meg is hozta döntését, és a magas áramárak miatt december 1-jétől jövő év március közepéig leállítják a termelést.


A Hanasand farm a rogalandi Rennesøy-ben található, és 30 féle paradicsomot termesztenek itt. Évente 1800 és 1900 tonna közötti mennyiségben termesztenek paradicsomot, amelyet élelmiszerboltoknak adnak el. A vállalat Norvégia három legnagyobb paradicsomtermelője közé tartozik. A paradicsom mellett mintegy 300 tonna uborka is tőlük kerül a boltokba.


A TV 2 több uborkatermelővel is beszélt, akik szintén gondolkodnak a téli bezáráson, például az askeri Solberg kertészet is. Ők is azt fontolgatják, hogy október 1-től jövő év április 1-jéig leállítják az uborkatermesztést. Az áramárak olyan magasak, hogy nem fogja megérni fenntartani a termelést.


Forrás: TV2

 

Jens Stoltenberg szerint nehéz idők jönnek



A NATO főtitkára arra kér minden európait, hogy tartson ki, fogjon össze, és ne engedjen Putyin nyomásának.


Azt mondta, nagy árat fizetünk, de tartanunk kell az irányt, és fel kell készülnünk a téli háborúra és ki kell állnunk a zsarnokság ellen Ukrajna érdekében és a mi érdekünkben. Erkölcsi felelősségünk, hogy támogassuk ezt a független demokráciát Európa szívében. Az az ár, amelyet Ukrajna támogatásáért fizetünk, a saját biztonságunkat is szolgálja.


Stoltenberg ezzel Putyin legutóbbi fenyegetéseire utal, amelyek célja az európai vállalkozások és háztartások energiaellátásának ellehetetlenítése. Az energiaárak már most is nagyon magasak, és az árak a tél folyamán várhatóan továbbra is meredeken emelkedni fognak.


Kiemeli, hogy az európaiak dollárban, euróban és fontban fizetik meg a háború árát, míg az ukránok a saját életükkel fizetnek. Rámutat, hogy ez a helyzet nem csak az ukrán népnek és a szabadságáért küzdő fegyveres erőknek nehéz, hanem a szövetségeseiknek is.


Forrás: ABC Nyheter

 

Kivételezett helyzetű ukrán menekültek



Nehezen elfogadható, hogy mind a magánszemélyek, mint az önkormányzatok másként bánnak az ukrán menekültekkel, mint a többivel, pedig az eritreai vagy szíriai menekülteknek is ugyanolyan szükségleteik vannak, mint nekik. Ingyenes busz és vasúti közlekedés, telefonkártyák, egyetemi helyek, belépők a múzeumokba, futballmérkőzésekre és koncertekre. A tavaly télen kitört háború óta a magánszemélyek és a megyei önkormányzatok is különféle ingyenes juttatásokat biztosítanak az ukrán menekülteknek, miközben a más országok háborúja és nyomorúsága elől menekülők a befogadó központokban ülnek. Az ingyenes ajánlatok rájuk nem vonatkoznak. Tor Brekke a HERO (Norvégia legnagyobb, befogadó állomásokat üzemeltető szervezete) vezetője szerint fantasztikus látni, hogy a norvég társadalom szívesen fogadja a menekülteket, de nehéz elfogadni, hogy a más országokból menekülő embereket nem fogadjuk ugyanígy, pedig nekik is szükségük van védelemre és arra, hogy a megfelelő módon és minél hamarabb integrálódjanak a norvég társadalomba. Az FrP úgy véli, megvan az oka annak, hogy egyesek ingyenes ajánlatokat kapnak, miközben mások nem. A párt bevándorláspolitikai szóvívője, Erlend Wiborg szerint különbség van azok között, akik messzebbről, és azok között akik egy hozzánk közeli országból menekülnek. Az FrP évek óta azt hangsúlyozza, hogy a menekülteket a közvetlen környezetükben lehet a leghatékonyabban segíteni.

- Egy ukránnak teljesen más igényei és alapjai vannak a norvég társadalomban való boldoguláshoz, mint annak, aki például Szomáliából érkezik. Úgy véli, hogy az ukránok kulturálisan annyira hasonlítanak a norvégokhoz, hogy gyorsan be tudnak majd illeszkedni a társadalomba, ezért nincs szükségük hosszú integrációs folyamatra. Marte Mjøs Persen (Munkáspárt) munkaügyi és integrációért felelős miniszter nem ért egyet azzal, hogy az ukrán menekültek kivételes bánásmódban részesülnek, legalábbis nem az állam részéről. Ő nem tapasztalja, hogy az önkormányzatok szívesebben fogadják be az ukrán menekülteket, mint a többieket. Hangsúlyozza, hogy nem akarja leszólni az emberek elkötelezettségét az ukránok iránt, de arra biztatja a magánszemélyeket és az önkormányzatokat is, hogy senkit ne diszkrimináljanak.

Tor Brekke (HERO) szerint az ukrán menekültekkel kapcsolatos, norvég hatóságokhoz érkező bírálatok (pl kevés pénzt kapnak élelmiszerre) arra hívják fel a figyelmet, hogy változtatnia kell Norvégiának a bevándorlási politikáján. Nyilvánvaló, hogy a menedékkérőkre vonatkozó rendelkezéseket úgy tervezték, hogy azok ne csábítsák arra az embereket, hogy idejöjjenek menedékjogot kérni – mondja. Nagy a kontraszt akkor is, ha olyan csoportok érkeznek, akiket a norvégok szívesebben segítenek.


Forrás: NRK

 

Szia Uram! Egyszobás lakás 3,5 millió koronáért érdekel?



Az oslói lakáspiac erősen hiányt szenved kisméretű egyszobás lakásokban, legalábbis Konstantin Karlsson, a Nordvik Nydalen ingatlanközvetítője szerint. Véleménye szerint az árak tovább fognak emelkedni, hacsak nem épül több, kis alapterületű lakás. Oslo Bjølsen városrészében szeptember 5-én egy 19 négyzetméteres, egyszobás lakás közel 3,5 millió koronáért, vagyis majdnem 190.000 koronás négyzetméteráron kelt el. Ez az oslói átlag duplája, pedig a főváros alapból is az egész országban a legdrágább település. A lakást 2018 áprilisában 2,28 millió koronáért adták el, és azóta csak annyi történt vele, hogy újrafestették.

Karlsson elmondása alapján az egyszobás oslói lakások ára az elmúlt 2-3 hónapban kilőtt az egekbe, aminek az az elsődleges oka, hogy alig épülnek ilyen kisméretű lakások. Még augusztusban Oslo Sagene városrészében egy 15 négyzetméteres lakás jóval 2,8 millió korona fölött kelt el. Karlsson azon az állásponton van, hogy látszólag sokan vannak, akiknek 35 nm alatt minden kicsi, de tapasztalatai szerint sokan el tudják képzelni azt, hogy egy kisebb lakásban éljenek, ameddig az központi helyen van, magas színvonalú, és jó a belső elrendezése/kialakítása.

A DNB Eiendom számai azt mutatják, hogy 2014 óta a 30 nm-nél kisebb oslói lakások átlagára több mint a duplájára emelkedett. Baard Schumann, a Selvaag korábbi főnöke szerint a 14-20 nm-es fővárosi lakások négyzetméterára a következő 4-5 év folyamán 300.000 korona fölé fog emelkedni. Schumann szerint ennek az az oka, hogy Oslóban lassan épülnek a lakások, illetve négy központi városrészben gyakorlatilag tilos 35 nm-nél kisebb alapterületűeket építeni. Konstantin Karlsson szerint a kisméretű lakások iránti igény az elmúlt években folyamatosan növekedett, viszont alig épültek ilyenek Oslóban, ami miatt jelentősen megugrott az áruk. Az E24 felületén a Konzervatív Párt oslói szervezete (Oslo Høyre) és a Norvégiai Ingatlanügynökök Egyesülete (Norges Eiendomsmeglingsforbund) a szigorú szabályozás eltörlését követelte.


Forrás: E24

 

Juhokat kell menteni a leeresztett víztározók sarából



A juhtenyésztők kétségbe vannak esve, és tehetetlennek érzik magukat a leeresztett víztározókban vizet kereső birkák miatt. Azért alakult ki ez a helyzet, mert lecsapolták a víztározók vizét, de az állatok oda mennek, ahol vizet szoktak találni. Mostanra ezek a területek sártengerré lettek, amelyek halálos csapdává válhatnak az állatok számára, ezért a juhtenyésztők azt követelik a hatóságoktól, hogy kerítsék el ezeket a területeket. Nagyon súlyos probléma, amikor a birkák elveszítik a fő vízforrásukat, hiszen a norvég állatenyésztés azon alapul, hogy az állatokat a szabadban tartják.


A gazdák tehát nem pénzt kérnek, hanem az állatvédelemre hivatkozva azt, hogy a víztározók szabályozásából adódó problémákat orvosolják. Ebben az évben Dél-Norvégiában ragadt be a legtöbb bárány a sárba, régebben inkább Trøndelagban történtek ilyen esetek.


Jogszabályok nem írják elő, hogy a víztározókat teljesen körbe kell keríteni, csak azokat a részeit, ahol biztonsági szempontból szükséges. Negatív következményekkel jár, ha egy víztározót teljes egészében körbekerítenek majd, mert akadályozza a vízhez való hozzáférést a horgászok számára, a hajózást, és az állatok itatását is.


Forrás: NRK

 

Egy közgazdász szerint örülnünk kellene a megnövekedett áramáraknak



Victor D. Norman szociális közgazdász és professzor (korábbi munkaügyi miniszter) úgy véli, Norvégiának éppúgy örülnie kell a megnövekedett villamosenergia-áraknak, mint a magasabb olajáraknak. Norman másként tekint az elektromos áram árára, mint a többi fogyasztó.

- Amikor azt tapasztalják az emberek, hogy az áram, az olaj és a benzin ára nő, akkor csak a matek felét látják – mondja. A képlet másik fele az, hogy az állam és az önkormányzatok gazdagodnak, amely kárpótolhat bennünket, fogyasztókat is.


A norvég áramárak körül kialakult vitában nem sok örömteli aspektus volt eddig, de a professzor felhívja a figyelmet arra, hogy az önkormányzati áramszolgáltatókhoz és az államhoz jutó árambevételek a legtöbbek számára nem láthatóak.

- Az állam és az önkormányzatok többet nyernek, mint amennyit a fogyasztók veszítenek. Így lehet 100%-ban kártalanítani a fogyasztókat, és még marad pénz a közszféra számára is. Mennyi pénz jut vissza az áramfogyasztókhoz? Szeptember 1-től a kormányzati áramtámogatás a 70 øre/kWh ár feletti összeg 90%-át fedezi.

- Norvégia esetében nincs különbség a villanyárak és az olajárak között. Nettó olaj- és villamosenergia-exportőr vagyunk. Amikor az olaj ára emelkedik, mindannyian ujjongunk, mert egyre gazdagabbá válunk, hiszen a többletjövedelem egy részét az emberekre költi az állam belföldön felhasználva. Amikor az áram ára emelkedik, akkor is gazdagabbak leszünk, mert áramot exportálunk – mondja.


Az ujjongás azonban elmarad a Huseierne-nél (korábban Lakástulajdonosok Országos Egyesülete), amely tagjai nevében már régóta részt vesz a magas áramár elleni küzdelemben, hiszen rengeteg megkeresést kapnak azoktól, akik aggódnak a jövőbeni költségek miatt. Norman megérti, hogy az emberek kétségbe vannak esve, de szerinte a lényeg mégis az, hogy az áram értékesítéséből befolyó pénzből mindenkinek jut. Az állam már most támogatja a háztartásokat, és hamarosan egy, a vállalkozásoknak szóló tervvel is előrukkolnak.


A VG-nek - az Energi Norge adatai alapján végzett - számításai szerint az államnak naponta 410 millió korona többletbevétele volt az áramválság miatt. Ezek nem megerősített adatok, de a kalkuláció szerint idén eddig több mint 36 milliárd korona plusz bevételre tett szert az állam.

- Az árak emelkedése a környezetre is pozitív hatással lehet – mutat rá Normann. - Egyértelmű, hogy amikor 23 fokban ülünk bent a lakásban, és nem vesszük a fáradtságot, hogy pulóvert vegyünk magunkra, akkor pazaroljuk az energiát. És ha van valami, amit a világ most nem engedhet meg magának, az az energiapazarlás – mondja.


Forrás: NRK


 

KÜLPOLITIKA

 

Harald király gyásza



V. Harald norvég király részvétét nyilvánította ki III. Károly királynak II. Erzsébet brit királynő halála után. Részvétnyilvánításában így fogalmazott: Ma személyesen is gyászolom egy kedves családtag és egy közeli barát elvesztését. Harald király azt is írja továbbá, hogy ő maga és családja is reméli, hogy Károly király és a brit királyi család erőre és vigaszra lel ezekben a nehéz időkben. A folytatásban így írt: Legmélyebb részvétünket nyilvánítjuk a brit embereknek, akik elvesztették szeretett királynőjüket. II. Erzsébet brit királynő V. Harald harmadunokatestvére volt.

A részvétnyilvánítás teljes szövege:


Őfelsége III. Károly király részére

Családom és én nagy szomorúsággal fogadtuk Őfelsége II. Erzsébet Királynő eltávozásának hírét. Gondolataink és imáink ma Őfelségével és a Brit Királyi Család egészével vannak. A Királynő egy évszázadon át hűen és odaadóan szolgálta a Nemzetközösséget, és ott volt a brit néppel örömben és bánatban, jó időkben és rossz időkben.

Legmélyebb részvétünket nyilvánítjuk a brit embereknek, akik elvesztették hőn szeretett Királynőjüket.

Ma személyesen is gyászolom egy kedves családtag és egy közeli barát elvesztését. Én és családom remélem, hogy Őfelsége és a Királyi Család erőre és vigaszra lel ezekben a nehéz időkben.

Harald R


Forrás: ABC Nyheter

 

Ursula von der Leyen tárgyal Jonas Gahr Størével a norvég gázról



Az Európai Unió elnöke, Ursula von der Leyen Twitter oldalán osztotta meg, hogy tárgyalt Jonas Gahr Støre államfővel Ukrajnát és az energiát illetően.


A bejegyzés szerint Norvégia növelte a gázszállítást Európába. Múlt hét szerdán egy beszédében arról számolt be, hogy Norvégia több gázt szállít a kontinens országaiba, mint Oroszország.


Egy sajtótájékoztatón Støre is megemlítette a beszélgetést.


- Norvégia fontos és megbízható gázexportőr Európában, és ezért van az, hogy megbeszéléseket folytatunk a jelenlegi nehéz helyzetről. Jó dolog, hogy a partnereink és szövetségeseink Európában közösen keresik a lehetséges megoldásokat erre a rendkívül nehéz helyzetre, amely Ukrajna orosz megszállása miatt következett be. Ugyanakkor nem szabad olyan intézkedéseket bevezetnünk, amelyek beláthatatlan következményekkel járnak, és amelyek a legrosszabb esetben hosszú távon csak rontanának a helyzeten – mondta Støre.


- Most szeretnénk alaposan tanulmányozni az EU javaslatait, és nyitottak vagyunk a különböző megoldások megvitatására. Európa a legfontosabb piacunk és közeli szövetségesünk. Ezenkívül a magas gázárak Európában befolyásolják az áram árát Norvégiában is – mondta az államfő.


Forrás: VG

 

OKTATÁS, KULTÚRA

 

Sztrájkolnak a tanárok



Egyre többen vesznek részt a pedagógussztrájkban, és ez legalább két bærumi gimnáziumot jelentősen érinteni fog.


A munkabeszüntetés június 8. óta tart, és körülbelül 3500 tanár vesz részt benne. Amikor a sztrájk legutóbb magasabb szintre lépett, 300 tanár csatlakozott az Oktatási Szakszervezet (Utdanningsforbundet) részéről. Ezen kívül két másik szakszervezet is részt vesz a sztrájkban: az Iskolák Nemzeti Szakszervezete és az Oktatók Szakszervezete.


Bærumot eddig nem igazán befolyásolta a sztrájk, azonban most a település különböző általános iskoláiból és három középiskolából összesen 165 tanár csatlakozott a sztrájkhoz. A Bekkestua középiskolában, ahol 450 diák tanul, a 46 tanárból csak három folytatja a tanítást, írja a Budstikka hírlap. Egy szociális munkás, egy könyvtáros és egy technika tanár marad az iskolában, mondta az iskola igazgatója, Morten Rondan.


Forrás: Norway Today

 

Szivárványos utca Oslóban



Az oslói önkormányzat kedden kezdte meg a London Pub előtti úttest színesre festését. Ez az utca volt a színhelye a nyáron történt lövöldözésnek, amelyben ketten életüket vesztették és sokan megsérültek.


A Környezetvédelmi és Közlekedési Tanács tagja, Sirin Stav (MDG) helyezte el az első szivárványszínű csíkokat kedd délután.


- A melegek a történelem során ki voltak téve diszkriminációnak, piszkálódásnak és gyűlöletnek. A politikai harc a szivárvány teljes sokszínűségéért most, a borzalmas támadás után, fontosabb, mint valaha – mondta.


Hozzátette, hogy az igény arra, hogy szivárványszínűre fessék az utcát, mind a melegek közösségében, mind a város más lakosaiban felmerült.


- Röviddel a lövöldözés után sokan fordultak hozzánk azzal a kéréssel, hogy fessük az utcát szivárványosra. De ehhez kellett egy kis idő, mivel rá kellett jönnünk, hol és hogyan lenne megoldható – mondta Marianne Koller a városi környezetvédelmi hivataltól.


A tervek szerint a munkálatok befejeződnek szombatig, amikor is szivárványos felvonulást és megemlékezést tartanak a június 25-ei támadással összefüggésben. Kedden délután fegyveres rendőrök is a helyszínen voltak.


- A látható jelenlétünk célja a megelőzés volt. Nem történt semmilyen nem kívánatos cselekmény – számolt be az oslói rendőrség az NTB-nek.


- Nagyon örülök, hogy ez megvalósult, és szeretnénk a jövőben is megőrizni a színeket – mondta Marianne Koller.


Forrás: NRK


 

SZÍNES HÍREK

 

A csapdába esett bolti tolvaj



Nem egészen úgy alakult egy betörés a tolvaj számára, ahogy remélte. A férfi egy Észak-Norvégiában található boltba tört be. A pórul járt elkövető az egész éjszakát egy zajos pincében volt kénytelen eltölteni.

A boltos, Gunnar Jürgensen mit sem sejtett a betörésről egészen addig, ameddig szeptember 6-án reggel hétkor valaki a Joker bolt szomszédságából meg nem kereste telefonon. Jürgensen az NRK-nak elmondta, hogy azzal hívták fel, hogy valaki van a boltjában. Az elképedt boltos erre kapásból azzal reagált, hogy az nem lehetséges. Ám aztán kiderült, hogy egy fickó van a pincében, aki nem tud kijönni, és az ajtón dörömböl, hogy engedjék már ki.


Az egész helyzetre a magyarázat annyi, hogy a pincében van az összes hűtőberendezés és egy ventilátor is. Emiatt alacsony a légnyomás odalent, és hacsak nem rak valaki valamit a kijárati ajtó elé, akkor az ismételten bevágódik. Az acélból készült kijárati ajtó elromlott. Jürgensen elmondás szerint volt még egy tűzvédelmi ajtó, aminek a kilincse darabokra tört, és ezt nem lehet belülről kinyitni. Ennek köszönhetően a betörő eltöltött egy kellemes éjszakát egy zajos pincében anélkül, hogy lehetősége lett volna kijutni.

A boltos a hívást követően riasztotta a helyi őrző-védő cég embereit, akiknek nem sokkal később sikerült kinyitniuk a tönkrement ajtót, ami mögött ott állt egy fickó, fehér műanyag szatyorral a kezében. Arra a kérdésre, hogy ellopott-e valamit, nemleges válasz érkezett, ugyanis emberünk volt annyira jól nevelt, hogy a nagydolgát egy szatyorba végezte el. A betörő megígérte, hogy kijavítja és megtéríti az általa okozott kárt, a boltos pedig úgy döntött, hogy nem tesz feljelentést a szerencsétlenül járt betörő ellen. Erre a betörésre Tjøttában került sor, ami Sandnessjøentől 45 percnyi autóútra található. Tom Giertsen, az Ytre Helgeland-i rendőrkapitányság vezetője elmondta, hogy korábban ilyesmit még nem tapasztalt.


Forrás: NRK

 

Ellentmondásos norvég metálegyüttes



A Taake nevű norvég metálegyüttes szeptember 5-én lépett volna fel Párizsban, azonban az énekes, Orjan Stedjeberg (színpadi nevén Hoest) iszlamofóbnak és neonácinak ítélt kijelentései vitát váltottak ki. A Backstage by the Mill koncertterem végül levette a plakátokat és eltávolította az együttest a programból.


- 2007-ben a Taake énekese egy horogkereszttel a testére festve adott koncertet Essenben, ezzel kiérdemelték, hogy kitiltsák őket Németországból. 2013-ban egy glasgowi koncerten az énekes egy iszlamofób pólót viselt, amelyen egy pirossal áthúzott félhold volt látható. Egy 2019-es interjúban pedig több szélsójobboldali és iszlamofób kijelentést is tettek – számolt be a La Horde antifasiszta közösség.


A Mediapart újságírója, Donatien Huet szerint a Backstage by the Mill „diszkréten eltávolította” az esemény plakátját a Facebook oldaláról, és az együttes neve a honlapon sem szerepel már. Ugyanakkor a párizsi koncert dátuma továbbra is látható az együttes Facebook borítóképén.


A Facebook-eseménynél ez olvasható: „Csak a Kampfar és a Necrowtech fog fellépni, meghosszabbított programmal. A jegyek igény szerint visszaválthatóak az értékesítési ponton.”


Az Ouest-France megkeresésére a koncertterem így nyilatkozott: - Az intézményünk két hete megkérte a koncert szervezőjét, hogy véglegesen távolítsa el a Taake nevű együttest a szeptember 5-ei este programjáról. Az együttes fellépésének törlését a szervező augusztus 24-én jelentette be a Facebook eseményben.


Forrás: OUEST FRANCE


 

SPORT

 

Casper Ruud hőstette



A világranglistán hetedik norvég Casper Ruud bejutott férfi egyesben a US Open teniszverseny döntőjébe, miután komoly küzdelemben 7-6 6-2 5-7 6-2 arányban múlta felül az orosz Karen Khatsjanovot. Ezzel Ruud lett az első norvég teniszező, aki valaha elérte a US Open döntőjét, a sorozat történelmében ilyesmire még nem volt példa. A döntőben pedig a spanyolok feltörekvő csillaga, a 19 éves Carlos Alcaraz vár rá, aki az amerikai Frances Tiafoe-t búcsúztatta.

Ruud a megnyert elődöntő után úgy nyilatkozott, hogy a Roland Garros után tele volt pozitív érzésekkel, de keringett egy olyan gondolat is a fejében, hogy talán soha többet nem fog egy Grand Slam-torna döntőjében szerepelni. Elmondása szerint most egy kissé szürreális számára, hogy mégiscsak sikerült. A döntő nem csak azt dönti el, hogy Alcaraz vagy Ruud nyeri a US Open 2022-es kiírását, hanem hogy hétfőtől melyikük fogja vezetni a férfi teniszezők világranglistáját. Ami magát a mérkőzést illeti, az első szettet tie-breakben 7-6-ra Ruud nyerte, a második szettet pedig simán 6-2-re. A kommentátorok már ekkor elkezdték temetni Khatsjanovot, aki azonban 7-5-re megnyerte a harmadik szettet, ám a negyediket ismételten a norvég klasszis nyerte 6-2-re, és ezzel a mérkőzést is behúzta.


Forrás: Dagbladet

 

Ingebrigtsen és az ütős befejezés



Jakob Ingebrigtsen szeptember 8-án újabb nagyszerű futással újabb aranyérmet gyűjtött be, ezúttal a Diamond League zürichi állomásán 1500 méteres távon futott be az első helyen. A 21 éves sandnesi születésű atléta 3:29,02-es idővel ért célba, ami a 2022-es év legjobb ideje ezen a távon. Az erődemonstrációval is felérő futam után Ingebrigtsen azon a véleményen volt, hogy még ennél is gyorsabb tudott volna lenni, meg tudta volna javítani a 2021-es olimpiai döntőben futott 3:28,32-es egyéni csúcsát és bemenni 3:28 alá.

Amikor a világrekordról kérdezték, a norvég sportember úgy nyilatkozott, hogy ha még több erőfeszítést tesz bele a teljesítményébe, és ha a létező technológiától is komolyabb segítséget kap, akkor nagyon izgalmas időszak elé nézhetünk. A futamon Ingebrigtsen mögött a kenyai Timothy Cheruiyot futott be 3:30,27-es idővel, míg a harmadik helyet az ausztrál Oliver Hoare szerezte meg 3:30,59-es eredménnyel.


Forrás: Aftenposten

 

Bodøi kiruccanás Hollandiába



Megkezdte szereplését a labdarúgó Európa Ligában a norvég bajnoki címvédő Bodø/Glimt csapata. Kjetil Knutsen legényei Hollandiába, a PSV Eindhovenhez látogattak, és egy jónak mondható 1-1-es döntetlennel távoztak. Ráadásul úgy, hogy a szeptember 8-i mérkőzés 44. percében a nemrégiben leigazolt Albert Grønbæk góljával a vendégek kerültek előnybe, ám a 62. percben Cody Gakpo révén egyenlített a PSV, az eredmény a lefújásig pedig már nem változott, maradt az 1-1.

Marius Lode, a bodøiek középhátvédje szerint mindent egybevetve ez egy jó eredmény, legalábbis a TV3+-nak így nyilatkozott. A norvég klub vezetőedzője, Kjetil Knutsen is hasonlóan értékelt, habár ő egy kicsit bőbeszédűbb volt. Elmondása alapján ez egy olyan focimeccs, ahol időről-időre eléggé komolyan védekezniük kellett, de azért igencsak komoly lehetőségek is adódtak a Bodø előtt. Meglátása szerint így összességében jól teljesítettek és jó dolog Eindhovenből ponttal távozni.


Forrás: NRK

 

Haaland, a megállíthatatlan



Erling Haaland egészen egyszerűen képtelen leállni a góllövéssel. Szeptember 6-án a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörében a Manchester City a Sevilla csapatához látogatott, és - nem kimondottan meglepő módon - győztesen távoztak Spanyolországból. A 4-0-s kiütéses sikerből a norvég csatárzseni két góllal vette ki a részét. Ezek voltak az első BL-gólok, amiket a City játékosaként lőtt.

Jesper Mathisen, a TV2 szakértője szerint Haaland valóságos „fenevad” a tizenhatoson belül, majd ebből kiindulva konstatálta, hogy a norvég gólgép megállíthatatlan. Hasonlóan fogalmazott Haaland csapattársa, Kevin De Bruyne is. Thomas Delaney, aki most a Sevilla játékosa, de korábban Dortmundban egy csapatban játszott a 22 éves csatárklasszissal, elmondta a TV2-nek, hogy ő egyáltalán nincs meglepődve Haaland teljesítményén, akit rendkívüli játékosnak nevezett. Gary Lineker, a korábbi kiváló angol támadó és a BBC műsorvezetője Twitteren fejezte ki elismerését. Tweetjében azt írta, hogy a Haaland mindig jókor van jó helyen, és a szezonban eddig megszerzett 12 gólja őrületesen jó teljesítmény.


Forrás: NRK