Norvégiai híradó - 2021. 44. hét

07.11.2021

E heti szerzőink: Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia, Boros Vivien

Belpolitika, gazdaság

Elindult Troms és Finnmark szétválasztása

Október 29-én a kormány levelet küldött Norvégia legészakibb megyéibe, hogy azok szétválasztása megkezdődhet - nyilatkozta Trygve Slagsvold Vedum pénzügyminiszter és az SP vezetője. A két megye 2020. január 1-jén egyesült és most a megyei tanácsuk elfogadta, hogy ismét két különálló közigazgatási egység szeretnének lenni. (Az új kormány korábban kijelentette, hogy azok a megyék, amelyek nem szeretnék megtartani a korábbi kormány alatti összecsatolásukat, kérvényezhetik szétválasztásukat - ezzel a jogával élt most a Troms és Finnmark.)

Ugyan Viken megye is napirendre került - az SP szeretné ezt a megyét is a korábbi 3 megyére szétbontani - ez a folyamat még nem indult el. -Viken ügyét oda-vissza megvitattuk. Most van rá eszközünk, hogy szétválasszuk azt és egy önkormányzati miniszterünk is, aki mindezt véghezviheti. Remélem, hogy a következő választásokon már ismét Akershusről, Østfoldról és Buskerudről beszélhetünk - mondja Vedum.

Az SP vezetőjének mottója, hogy ők a nép szolgái és célja, hogy minden nap úgy döntsenek, hogy hogyan tehetnék jobbá az emberek életét. Erik Bye egyik mondását is idézi: "Az embernek emlékeznie kell rá, hogy ők nem a népek urai, hanem szolgálói. Nem azért jöttünk ide (a kormányba), mert arrogánsak voltunk és távol maradtunk."

Forrás: VG


A péksütemény-ár megzavarta az autót

Október elején a Statens Vegvesen sebességszabályozó táblákat leolvasó rendszert tesztelt. Az Intelligent Speed Assistant (ISA) tesztjét több gépjármű-importőr és 4 különböző autómárka térképgyártó cége együttesen végezte. Azonban nem minden rendszer bizonyult egyaránt megbízhatónak.

- Néhány autó azt hitte a péksütemény reklámról, hogy a 10 koronás ár a sebességet jelöli. Az autó kamerája leolvasta a reklámon a bolle árát és 10 km/óra-ként értelmezte, ami nem egy érvényes sebességhatár a norvég közúton - nyilatkozta Alexander Svindseth a Statens Vegvesen projektvezetője.

Az ISA jelzi a sebességhatárt az autó műszerfalán és ha túl gyorsan hajtana az ember, akkor jelez. Ugyanis az ISA 2022 nyarától minden új típusú autóban, illetve két évvel később minden újonnan regisztrált autóban kötelező lesz.

- A teszt célja a rendszer pontosságának mérése, hiszen ha az rossz adatot gyűjt be, az negatívan befolyásolhatja a közlekedés biztonságát, ami pont a cél ellenkezője lenne - írja a közútkezelő.

Az ISA térképadatokra és a beszerelt kamerára épít, hiba akkor történhet, ha a kamera rosszul értelmezi a begyűjtött adatokat, vagy ha a térkép nem stimmel. Néhány autóban az ISA-t összekötötték az adaptív tempomattal, ami abban segít, hogy a jármű bizonyos távolságot tartson az előtte lévő járműtől, illetve automatikusan tartsa a megengedett sebességet. Ezért, ha az autó által mért sebesség hibás, az itt még jelentősebb lesz.

A járműimportőrök szövetsége (BIL) már korábban észrevette, hogy az ISA által érzékelt sebesség nem mindig felel meg a valóságnak, és ezért kérte a Statens Vegvesent, hogy végezze el ezt a tesztet.

- Az együttműködés a Vegvesenet, a SINTEF és más szakmai szervezetek között termékeny volt, vizsgálták a különböző hibalehetőségeket a táblák elhelyezésében, a digitális térképeken és abból a szempontból, hogy az autók hogyan olvassák le különbözően a táblákat. Néhány tagunk ezért terepteszteléshez is folyamodott. Most már csak az eredményeket kell megvizsgálnunk, de az biztos, hogy a teszt olyan eredményeket hozott, amelyek hasznosak lesznek a különböző hibák kijavításában - mondja Tore Lillemork, a BIL műszaki igazgatója.

A begyűjtött adatokat így a SINTEF fogja analizálni és ennek eredményeit egy tudományos cikkben fogják közzétenni. - Kíváncsian várjuk az adatok elemzését, és a kezdeményezést, hogy hogyan fejlesszük az ISA működését. Már a kísérletek áttekintése és tervezése során is sok minden merült fel, és reméljük, hogy mindezt a kísérletek eredményeivel is alá tudjuk támasztani - mondja Svindseth.

A kísérlet a egy nagyobb pilot program része, ahol a Vegvesenet intelligens - szabályozási és műszaki kérdésekkel kapcsolatos - közlekedési rendszerekbe (ITS) ruház be. Ez a példa is azt mutatja, hogy szükség van a tereptesztelésekre, nem az első eset, hogy váratlan eredményeket kapunk, amik fontosak abban, hogy továbbvigyük őket a munkánk során - mondja Per Einar Pedersli, az ITS-program vezetője. A Statens Vegvesen az ITS-t használja közlekedésbiztonság javítására és a közúti közlekedés klíma- és környezetbarátabbá tételére. Az ITS a jobb közlekedés kialakításában és a tömegközlekedés prioritásában is fontos eszköz.

Forrás: Nettavisen


Rövidebb telek

A kutatók szerint a tél már soha nem lesz olyan, mint volt. A Norvég Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a század végére Oslóból fokozatosan eltűnik a téli időjárás.

A klímaátlag egy 30 éves időszak időjárásának átlaga. Ezeket az időszakokat az éghajlatváltozás nyomon követésére használják. 2021-ben új klímaátlag időszakába léptünk be, az előző, 1991-2020-as időszak véget ért. Így a szakértők elkezdhetik összehasonlítani az 1961-1990 közötti időszakot az új klímaátlaggal. Ennek keretében azt is vizsgálják, hogy mennyivel rövidült a tél Norvégiában. (A meteorológusok definíciója a "tél" kifejezésre: nulla fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékletű napok.) Egyes helyeken sokkal rövidebb lett a tél, Bodøben például a kutatók becslése szerint két hónappal. Ez a változás a part menti területeket érinti leginkább. Megfordítható ez a tendencia? A válasz: alapvetően nem. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével csak lassíthatjuk a folyamatot. Ehhez fontos nemzetközi megállapodásokat kell kötni és azokat betartani. A csapadék több lesz, és ennek a nagy része már nem hó, hanem eső formájában fog érkezni. Egyre kisebb az esélye a fehér karácsonyoknak. A megnövekedett csapadék az öltözködésünktől a síelési szokásainkon át az energiatermelésig sok területre kihat. Kevesebb hó lesz a hegyekben, de több esőt kapunk. A szélsőséges mennyiségű csapadékos időszakok földcsuszamlásokhoz vezetnek majd.


Forrás: NRK

Külpolitika

A norvég külügyminiszter aggodalma Szíria miatt

Becslések szerint körülbelül 13 és fél millió szíriai állampolgár szorul humanitárius segítségre. A tél és a hideg időjárás miatt különösen nehéz helyzet vár a nélkülözőkre.


Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter kijelentette, hogy Norvégia további 107,5 millió koronával támogatja az ENSZ és a kapcsolódó humanitárius szervezetek munkáját. Az ENSZ saját becslései szerint a szíriai konfliktus kezdete óta több mint 350 ezer ember halt meg, több mint 6 millióan hagyták el az országot, és ugyanennyien kényszerültek elhagyni otthonaikat, hogy az országon belül biztonságosabb területre költözhessenek.


Norvégia az egyik legnagyobb donorország, az elmúlt 10 évben több mint 15 milliárd korona értékű támogatást nyújtott a térség számára, amiből olyan életmentő humanitárius segítséget nyújtanak a társszervezetek mint a sátrak, élelmiszerek és gyógyszerek.

Forrás: Regjeringen


Újabb 15 norvég állampolgár hagyta el Afganisztánt

Újabb 15 norvég állampolgár hagyta el Afganisztánt a norvég külügyminisztérium bejelentése szerint. Katari segítséggel sikerült az állampolgárokat biztonságban elszállítani Dohába november 2-án, melyet követően Norvégia lesz az úticél.


Az utazók között családosok is vannak, illetve mindenki rendelkezik etnikai kötődéssel Afganisztánhoz.


Forrás: NRK

Kultúra, oktatás

Új kutatás: A fiatalabbak rövidebb időn belül szerzik meg a jogosítványt, mint az idősebb diákok

Azt hinné az ember, hogy valaki minél idősebb és tapasztaltabb, annál könnyebben megy át a forgalmi vizsgán. Egy új kutatási projekt azonban ennek pont az ellenkezőjét mutatja.


A Nord Universitet kutatásának publikációja szerint az, aki 25 évesnél idősebb, statisztikailag több időt tölt az elméleti és a gyakorlati vizsga megszerzésével.

Ezenkívül a tanulmány azt is kimutatta, hogy minél hosszabb idő telik el az elméleti vizsga és a gyakorlati vizsga között, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tanuló megbukik a gyakorlati vizsgán.


Norvégia 2016-ban vezette be a közlekedési képzés új modelljét. Elisabeth Suzen, a Nord Egyetem kutatója azt mondja, azt szerették volna látni, mi változik akkor, ha az emberek igény szerinti időbeosztásban végzik el a képzést. Azt tapasztalták, hogy a diákok függetlenül attól, hogy 25 év felettiek vagy fiatalabbak, jóval több mint két évet töltenek a közlekedési képzéssel.

Özlem Simsekoglu és Elisabeth Suzen kutatók 2017-ben 452 járművezetői vizsgát letevő diák adatait használták fel. Közülük 298 volt 25 év alatti, 154 pedig 25 év feletti.


A kutatók azt figyelték meg, hogy a 25 év feletti diákok több időt töltöttek az elméleti részek elsajátításával a gyakorlati vizsga előtt. Az elméleti és a gyakorlati vizsga letételével többször is megpróbálkoztak, és több idő telt el az elméleti vizsga és a gyakorlati vizsgák között.

Forrás: NRK

Egészségügy

A Pfizer új gyógyszere a koronavírus ellen - 89 százalékos hatékonyságú

A Pfizer pénteken jelentette be, hogy gyorsan végeztek a koronavírus-tabletta klinikai vizsgálatával, amivel kimutatták, hogy 89 százalékkal csökkenti a kórházi kezelés szükségességét és a halálozás kockázatát.


A koronavírus elleni gyógyszer tabletta formájában lesz kapható, és naponta háromszor kell bevenni egy másik vírusellenes gyógyszerrel kombinálva. A Pfizer gyógyszerét Paxlovidnak nevezték el.


Az eredményeket pénteken, egy sajtóközlemény formájában hozta nyilvánosságra a gyógyszergyártó. A klinikai tesztek folyamán arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál a koronavírus-fertőzésben szenvedő felnőtteknél, akiknél nagyon magas a kockázata annak, hogy a fertőzés során súlyos szövődmények alakulhatnak ki, a gyógyszer használatának köszönhetően 28 nap után 89%-kal alacsonyabb a kórházi kezelés vagy a halál kockázata. Fontos hozzátenni, hogy az új gyógyszert a ritonavir vírusellenes gyógyszerrel együtt kell alkalmazni.


Egyelőre még nem került nyilvánosságra, hogy a Pfizer koronavírus elleni tablettája mikortól lesz elérhető Norvégiában.


Forrás: NRK

Színes hírek

Hajókeresztelő Stavanger kikötőjében

A november 4-én, csütörtökön felavatott új RS 173 mentőhajó "keresztanyja" Stavanger polgármestere, Kari Nessa Nordtun volt.

Számára azért is fontos volt ez az esemény, mert 2019-ben édesapja felborult egy csónakkal a tengeren, és ki kellett menteni.

A hajótest hossza 22 méter. Állomáshelye Farsundban lesz, és Lindesnestől Egersundig fog járőrözni.


Forrás: Aftenbladet


Elkerülhető házaló ügynökök

Elkészült Norvégia első, házaló ügynökök számára készült nyilvántartása. A kormány azon is dolgozik, hogy megkönnyítse a velük szembeni védekezést. A Kristoffer Normann és Mathias Nilsson duó nyolc éven keresztül elektromos áramot értékesítő házaló ügynökként dolgozott. Most egy olyan ötletet dolgoztak ki, amely védelmet adhat az ilyen ügynökökkel szemben.

- Nem kell olyan ajtókon bejutni, ahol az ott lakó nem szeretne vásárolni - mondják. Nilsson szerint rossz hatással van az ügynökökre, ha olyan ajtón kopogtatnak, ahol nem szívesen fogadják őket. Az is megesik, hogy megfenyegetik őket, vagy kutyát küldenek rájuk. Ezért hozták létre az ország első nyilvántartását, ahol bárki ingyenesen regisztrálhat. Így hatékonyabb lesz majd az ügynökök munkája, ha tudják, hol várják őket és hol nem.

Norvégia új uniós szabályokat vezetett be, amelyek szigorúbban védik a fogyasztók adatait. Ezzel összefüggésben a Kormány azt javasolja, hogy a fogyasztó védhesse magát a házaló ügynökökkel szemben, és több javaslatot is tett arra vonatkozóan, hogyan. Olyan rendszert javasoltak, ahol az egyének az ajtón elhelyezett táblával tudnák jelezni az álláspontjukat. A másik javaslat szerint tilos az ügynököknek az embereket zavarni hétköznap délelőtt 9 előtt és este 21 óra után, szombaton illetve munkaszüneti- és ünnepnapokon. A hatályba lépő változásokat legkésőbb jövő év májusában jelentik be.

Forrás: NRK

Sport

Szakértő: Haaland eléggé sokba fog fájni valakinek

Volker Struth német futballügynök (többek között olyan szupersztárok, mint Timo Werner vagy Toni Kroos ügynöke) szerint amennyiben Erling Haaland lelép Dortmundból következő nyáron, új klubjának akár 3 milliárd koronát (kb. 300 millió euró) kellhet kiperkálni kp-ben.


A Sport Bild november 3-i kiadásában azt fejtegette, hogy melyik klubok vannak eléggé kitömve pénzzel ahhoz, hogy megengedhessék maguknak Haalandot.


Olyan csapatok, mint a Paris Saint-Germain, a Chelsea vagy a Manchester City, és még néhány másik óriásklub ezer örömmel behúzná a 21 éves norvég csatárklasszist. Struth meggyőződéssel állít két dolgot:

1.: Haaland valószínűleg 2022 nyarán 250-300 millió eurónyi készpénz ellenében fogja otthagyni Dortmundot.

2.: A Bayern München nem fogja megvenni Haalandot. Nem azért, mert annyira csórók, vagy mert a Borussia Dortmund az egyik legkomolyabb németországi riválisuk, hanem azért, mert sokallják az árát, annak ellenére, hogy van pénzük gazdagon.


Forrás: VG


Kézilabda-forradalom Trondheimben?

A Kolstad még csak a közelébe sem került soha semmilyen trófeának, azonban meg akarják reformálni a norvég kézilabdát, ezzel egyidejűleg megtölteni a lelátókat, sokszorosára növelni a költségvetést és megnyerni a BL-t. Ráadásul erre egyre jobb esélyük van, miután nemrég megszerezték Sander Sagosent is, aki 2023-ban fog hazatérni nevelőegyesületéhez.

Múlt vasárnap vált hivatalossá, hogy a 2018-ban a világ legjobb kézilabdázójának választott irányító visszatér ahhoz a csapathoz, ahonnan 17 évesen távozott. Jostein Sivertsen, a klub vezérigazgatója szerint Sagosen gyakorlatilag megváltaná a jegyét a halhatatlanok közé, ha visszatérve Trondheimbe, nevelőegyesületével megnyernék a Bajnokok Ligáját.

Az ambiciózus vezető olyan jövőképet vázol fel, ahol a költségvetés 18 millióról 60-ra ugrik Sagosen hazatérésével. A 26 éves klasszis a német Kiel játékosaként a Bundesligát és a BL-t is behúzta. Ha ez sikerülne a Kolstaddal is, a költségvetés 100 millióra emelkedne.

Forrás: Aftenposten


Bodø jobban teljesít (pénzügyileg is)

A remek európai kupaszereplésnek köszönhetően a Bodø/Glimt kasszájába már befolyt az idei évre előreirányzott költségvetés fele, csak a szereplésért kapott pénzjutalomból, mindezt azonban elég chillesen veszik a norvég címvédőnél. Ráadásul november 4-én ismét megkeserítették a José Mourinho vezette AS Roma életét, ezúttal Olaszországból hoztak el egy pontot egy 2-2-es döntetlen után.


Azzal, hogy bekerültek a Konferencia Liga csoportkörébe, már megkerestek 2,94 millió eurót (kb. 29 millió korona). Ez azt jelenti, hogy a bodøi csapatnak 4,3 millió euró (kb. 42 millió korona) bevétele már biztos.

Ha a hátralévő két meccsüket és ezzel csoportjukat is megnyerik, akkor ez az összeg 5,9 millió euró lesz, ami hozzávetőleg 58 millió norvég koronának felel meg. Inge Henning Andersen igazgatósági elnök szerint ez szuperjó.

Azt is hozzátette, hogy a futball két legfontosabb gazdasági hajtóerejét az eredmények és a logisztika jelenti, és remek dolog most csapatnak lenni, amikor eredmények terén ilyen jól megy.


Forrás: NRK