top of page
Keresési találatok

2208 találat erre: „”

Blog oldalak (1504)

  • Edző nélkül maradt a norvég játékos csapata – de nem sokáig

    Kép: Wikipedia Még június 12-én, csütörtökön érkezett a meglepő hír, hogy a norvég válogatott Julian Ryersont is foglalkoztató német focicsapat, a Borussia Dortmund edző nélkül marad. Történt ugyanis, hogy a sárga-feketéket 2022 májusa óta irányító Edin Terzić lemondott posztjáról. Ryerson azért is hálás lehet a horvát-német szakembernek, ugyanis az ő edzősködése idején igazolta le a Borussia a most 26 éves norvég szélsőhátvédet. Minderre 2023. január 17-én került sor. Terzić 2010 és 2013 között akadémiai segédedzőként dolgozott, közvetlen felettese és tanítómestere pedig egy bizonyos Jürgen Klopp volt. Ezt követően pár év Anglia és Törökország után 2018-ban jediként tért vissza Dortmundba, 2020 végén kinevezték a szezon végéig vezetőedzőnek, ez idő alatt megnyerte a Német Kupa 2020/21-es kiírását. Viszont Ryersonék nem maradtak sokáig edző nélkül. Aki abban reménykedett, hogy Jürgen Klopp terminátorként félbeszakítja jól megérdemelt pihenőjét, annak csalódnia kellett. Június 14-én érkezett a hír, hogy a csapatban korábban játékosként is megforduló Nuri Şahin lesz a Dortmund új vezetőedzője. Kovács Ádám Forrás: Aftenposten

  • A világ egyik legszebb nyilvános mosdója

    Norvégia nyugati partján található az "Ureddplassen" nevű pihenőhely, ami a Helgelandskysten panorámaút része. A panorámaút a 18 legnépszerűbb norvégiai autós túraútvonal közül a leghosszabb (433 km), amely délen a fekvő Holmtól, az északi-sarkkörön át, Godøystraumenig fut. Az Ureddpassen emléket állít annak a 42 tengerésznek, akik 1943 februárjában vesztették életüket, amikor a norvég haditengerészet tengeralattjárója, a HNoMS Uredd német aknára futott. Az Ureddplassen egy 9 méter széles terasszal rendelkezik, ami tökéletes kilátást nyújt a tengerre. A betonból és üvegből kialakított hullám formájú modern WC a tengert szimbolizálja, tökéletes harmóniában a tájjal. A világ egyik legszebb nyilvános mosdóját Marit Justine Haugen és Dan Zohar osloi építészek tervezték. Az építési munkák 2018-ban fejeződtek be, és a teljes projekt költsége 15 millió korona volt. Forrás: Nasjonale Turistveger Szerkesztette: Pál Bettina

  • Dupla arany és egy kis bónusz

    Kép: Wix Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor az idei atlétikai EB Jakob Ingebrigtsenről szólt. A norvég aranyember duplázott az olasz fővárosban, Rómában, miután 1500 és 5000 méteren is behúzta az aranyérmet, és ezúttal külön talajgyakorlatot sem kellett bemutatnia, hogy elsőként zuhanjon be a célba. A mindösszesen 23 éves norvég futó ezzel történelmet írt, ugyanis ebben a két számban egy EB-n belül még soha senkinek nem sikerült nyernie. Ezen a ponton az olimpiára két forgatókönyv is benne van a pakliban: kiállnak a versenytársak Ingebrigtsen ellen, és a norvég nyer, vagy nem állnak ki, és akkor a norvég nyer. Ingebrigtsen szerint ez felfoghatatlanul nagyszerű dolog. Emellett egy másik kategóriában is egyedülálló teljesítményt nyújt, ugyanis eddig az EB-döntőkben 6/6 a mutatója, ami azért a “nem jó, de nem is tragikus”-kategória fölött van. Az aranyérem és a dupla adag buksisimi mellé még egy dolgot behúzott, kerek 50.000 eurót, vagyis 573.000 koronát, amiből 8565 Grandiosa pizzát tudna venni a Meny boltjaiban (egy Grandiosa ára: 66,90 korona). Ingebrigtsennel együtt összesen 10 atléta részesült ilyen busás jutalomban (5 férfi és 5 nő az egyenlőség jegyében - no offense), köztük Karsten Warholm, Norvégia és a világ egyes számú gátfutója (majd együtt elmehetnek Grandiosa pizzát venni a Menybe). Június végén vár még rá egy országos bajnokság, aminek szülővárosa, Sandnes fog otthont adni. Emellett Ingebrigtsen apai örömök elé néz, mivel várhatóan ebben a hónapban megszületik Elisabeth Asserson Ingebrigtsennel közös gyermekük (meglepő módon a hölgy a felesége, mielőtt bárki rosszra gondolna). De Jakob nem tervez lassítani, ugyanis az OB (országos bajnokság) előtt még elmegy a hegyekbe edzeni egyet, ahonnan, ha beindul a szülés a feleségénél, aránylag gyorsan el tud röppenni a kórházba. Ingebrigtsen egyébként saját elmondása szerint alig várja, hogy apuka legyen. Visszakanyarodva egy elegáns mozdulattal Rómába, a 23 éves norvég aranygyáros 1500 méteren 3:31,95-ös időt futott, amivel kb. annyira agyonverte a mezőnyt, mint Michael Schumacher a Forma 1 mezőnyét fénykorában, ráadásul ezzel övé lett az új EB-csúcs. Ingebrigtsen erre nagy szerényen annyit reagált, hogy ez szép dolog, de a győzelem fontosabb (mondjuk bajosan lehet EB-rekordot dönteni, ha nem nyer az ember). A nyár fénypontja nyilvánvalóan a párizsi olimpia (amiről természetesen napi bontásban fogunk jelentkezni az összes norvég eredménnyel, ennél lényegesen kisebb terjedelemben), ezzel kapcsolatban a 23 éves Sandnesi Villám azt üzente, hogy a francia fővárosba is győzni utazik. Rómából bőséges hadizsákmánnyal távoznak a norvég vikingek, zsákjaikba 4 arany-, 2 ezüst és 1 bronzérem került, ami a norvég atlétika történelmének legjobb teljesítménye. Az összes norvég érem időrendi sorrendben: - női 5000 méteres síkfutás: Karoline Bjerkeli Grøvdal - ezüstérem (06. 07.), - férfi 5000 méteres síkfutás: Jakob Ingebrigtsen - aranyérem (06. 08.), - női félmaraton: Karoline Bjerkeli Grøvdal - aranyérem (06. 09.), - férfi 400 méteres gátfutás: Karsten Warholm - aranyérem (06. 11.), - férfi tízpróba: Sander Skotheim - ezüstérem (06. 11.), - női gerelyhajítás: Marie Therese Obst - bronzérem (06. 11.), - férfi 1500 méteres síkfutás: Jakob Ingebrigtsen - aranyérem (06. 12.). Kovács Ádám Forrás: NRK , World Athletics

Összes megtekintése

Oldalak (702)

  • MaNo Magazin

    <<< Vissza 12. juni 2022 Előző heti hírek >>> 2022. 23. hét E heti szerkesztőink: Pál Bettina, Boros Judit, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia, Kékedi Anna, Ősz Anita Napsütéses, tejeskávés vasárnapot kívánunk Továbbra is kövessétek a Magyar-Norvég Hírek facebook oldalát és töltsétek le az appunkat is, ahol az itt olvasható híreken kívül még további rövidhírekkel találkozhattok a hét folyamán. A héten is sok minden történt: - Ingrid Alexandra hercegnő csillagos ünnepséget kap, a norvég lakosok meg a csillagos égig szökő üzemanyagárakat - Mitől halnak a norvég fiatalok? - BankID-csalás, taxilopás - Sok az állás, kevés a munkanélküli, és jó lenne ha az ukrán menekültek is munkához jutnának - Stoltenberg övsömörös - Margit dán királynő könyvet kap - Újra nyitva a Trollstien És mint mindig, vannak szuper sporthíreink is. Lesz benne szó Haalandról, és Haalandról, meg még Haalandról is. És el ne felejtsük, a végére befutott még egy hír. Hogy kiről? Vajon kiről??? Naná, hogy Haalandról... Fogadjátok szeretettel! BELPOLITIKA, GAZDASÁG Nem lesz üzemanyagár-csökkenés a nyáron Az autós nyaralás literenként hamarosan 30 koronás benzinárral járhat, és a kormány egyelőre még nem avatkozik be. A pénzügyminiszter, Trygve Slagsvold Veum még márciusban - amikor 26 korona felé ment a benzinár - azt nyilatkozta, hogy a kormány intézkedéseket fog tenni, ha különösen magasra emelkedik a benzinár. Most már 30 korona közelében jár, de úgy tűnik, még nem aktuális ez az intézkedés. Ugyanakkor a pénzügyminiszter közölte, hogy ősszel a kormány sort fog keríteni az adók és illetékek rendszerének áttekintésére,és nekilátnak a következő évi költségvetésnek. Szerinte a legfontosabb azoknak segíteni, akiknek a fizetése 400.000-600.000 korona körül van. Továbbá hozzáteszi, hogy az áremelkedést leginkább a nemzetközi energiaár emelkedése okozza és nem az üzemanyagadóé. Az NHH professzora, Frode Steen úgy gondolja, hogy az áremelkedés leginkább a vidéken élőket érinti, hiszen az elektromos autót használók többségükben a városokban élnek és kevesebb kilométert tesznek meg. Ráadásul az elektromos autók vásárlóit nemcsak az adókedvezmények segítik, hanem a kormány a korábban bevezetett az áramár-kedvezményekkel még közvetetten az elektromos járművek “üzemanyag-költségeit” is támogatja - nyilatkozta Steen. Ugyanakkor Veum ezt cáfolja, hiszen az áramár-adó támogatásának leginkább a fűtés és a világítás támogatása volt a célja, mert ezek a funkciók teszik a fogyasztás legnagyobb részét. Továbbá nem támogatja egy hasonló támogatás bevezetését mint Svédországban, ahol literenként 1,3 koronával csökkentették az üzemanyagadót. Steen szerint különösen furcsa, hogy más országok - ahol nincs is olajkitermelés - csökkentették az üzemanyagárat- míg a norvég kormány nem tesz semmit, miközben nagy összegeket keres az olajkitermelésből. Forrás: NRK Csillagos ünnepség Ingrid Alexandra hercegnő idén január 21-én töltötte be 18. évét, azonban a koronavírus-járvány következtében nem úgy alakult az ünneplés, ahogy tervezték. Az ünnepséget elhalasztották, de június 16-án megkapja a születésnapi ajándékát a hercegnő a kormánytól, amely nem más, mint egy ünnepi vacsora. Ezt a kormány is közzétette a honlapján. - Végre megünnepelhetjük a hercegnő nagykorúvá válását. Ezzel együtt egy hatalmas mérföldkövet is ünnepelünk a norvég történelemben, ugyanis Ingrid Alexandra az első női trónörökösünk – mondta Jonas Gahr Støre egy sajtótájékoztatóban a regjeringen.no-nak. Egy enyhén szólva csillagokkal ékesített ünnepség lesz, amikor a hercegnő megkapja az ajándékát a kormánytól június közepén. Fontosnak tartották meghívni a sport, kultúra, politika és a közösségi élet fiatal képviselőit is. - Ezek olyan emberek, akik hozzá fognak járulni annak az országnak az alakításához, amely vezetésének a hercegnő részese lesz a jövőben. Ina Svenningdal színésznő, a Norvég Leánykórus, Delara és Ewa Weel Skram művészek, Lars Saabye Christensen író, az akershusi vándorszínház és Hkeem azok között vannak, akik részt vesznek az ünnepi vacsorán. Emellett a Torshov zenekar is zenélni fog az Anne-Cath. Vestly téren a Deichman előtt. Összesen 202 résztvevő szerepel a vendéglistán. Forrás: Dagbladet Mitől halnak meg a norvég fiatalok? Az Amerikai Egyesült Államokban a 19 évnél fiatalabbak leggyakrabban fegyveres támadás következtében hunynak el. Vajon Norvégiában mi a leggyakoribb halálozási ok? A válasz: nem sok minden. Guttorm Raknes, a Norvég Népegészségügyi Intézet (FHI) kutatója szerint a norvég fiatalok halálozási statisztikája nemzetközi és történelmi perspektívából szemlélve is nagyon alacsony. Tavaly 258, 0 és 19 év közötti fiatal vesztette életét. Raknes hangsúlyozza ugyan, hogy minden egyes haláleset egy tragédia az érintettek számára, de tisztán statisztikai szempontból nem igazán lehet Norvégiánál biztonságosabb helyen felnőni. Az az elvárás, hogy egyetlen 19 év alatti fiatal se hunyjon el, sajnos teljesen irrealisztikus. 2020-ban 39 fiatal halt meg baleset következtében, 2021-ben 37. Balesetek alatt általában forgalmi baleseteket, zuhanás, fulladás, tűz, és mérgezés okozta haláleseteket ért a statisztika. A külső tényezők hatására bekövetkező haláleseteket is több alcsoportra bontják. Egy ezek közül az öngyilkosság és a szándékos önbántalmazás. A legfiatalabbak felülreprezentáltak a statisztikában, ennek oka valószínűleg a születés során bekövetkező komplikációk, veleszületett elváltozások, és súlyos, gyógyíthatatlan betegségek. Tavaly a 258, 19 év alatti halálesetből 107 egy év alatti gyermeket érintett, de még ezzel együtt is elmondható, hogy a nulla évesek körében a halálozási tendencia 1966 óta 87%-kal csökkent. A 15 és 19 évesek korosztályában a leggyakoribb halálozási ok az öngyilkosság volt, tavaly ez 39 fiatalt érintett. Ugyan ez valamivel magasabb szám, mint a 2020-as, de az utóbbi öt évhez képest átlagosnak mondható. 1951-ben még 2412, 19 évnél fiatalabb norvég állampolgár vesztette életét, ehhez képest a tavalyi szám óriási fejlődést mutat. Raknes rámutat arra is, hogy az amerikai statisztikák mögött nem csak az húzódik meg, hogy a fegyveres támadások következtében elhunytak száma növekszik. Ezzel egyidejűleg ugyanis a forgalmi balesetek következtében elhunytak száma jelentősen csökkent, pedig régen ez volt a vezető halálok az Államok területén. Azt is kiemeli továbbá, egy amerikai podcastre hivatkozva, hogy a lövöldözések sajnos többször nagyobb kárt tesznek a gyermekek testében, mint a felnőttekben, így az életmentés sokkal nehezebb ezekben az esetekben, ami a halálozási ráta növekedéséhez vezet. Norvégiában is előfordulnak ugyan fegyverek okozta halálos sérülések, de ezek száma szerencsére elenyészö. Az utøyai esetet leszámítva 2009 óta az erről szóló statisztikák jelentős csökkenést mutatnak. Ennek oka valószínűleg a 2009-ben hozott törvény, miszerint fegyvereket csak zárható szekrényben lehet tárolni. Azóta azoknak a fiataloknak a száma is csökkent, akik fegyverrel vetettek véget a saját életüknek. Forrás: VG BankID csalás Egy oslói férfit azzal vádolnak, hogy mások BankID-jának használatával 30 autóhitelt vett fel jogtalanul. A 40 év körüli férfi állítólag több mint 11 millió korona értékű gépjárműhitelhez jutott mások bankazonosítójának felhasználásával. A vádirat szerint a férfi 13 személy bankazonosítóját használta fel a hiteligénylés során, a legnagyobb összegű hitel 750 ezer korona volt. A vádlottnak kokain birtoklásáért is felelnie kell. A csalássorozat még 2016 decemberében kezdődött, és június 7-én kezdték meg az ügy tárgyalását. Forrás: Norway Today Taxilopás Oslóban Június 5-én hajnalban három utas megtámadott egy taxisofőrt az oslói Hauketo városrészen. A sofőrt megverték és ellopták a taxiját. Nem sokkal később a rendőrök megtalálták a taxit, ami valószínűleg egy lámpaoszlopnak ütközött, és letartóztattak egy fiatal férfit. A sofőr nem sérült meg súlyosan, azonban az autóban anyagi károk keletkeztek. Forrás: Norway Today Több az állás, mint az álláskereső A NAV nemrég közölte a legújabb, munkanélküliségre vonatkozó adatait, mely sokakat meglepetésként ért. A teljes munkanélküliség aránya tovább csökkent, május végén 47 100 fő volt nyilvántartva álláskeresőként, ami a teljes lakosság 1,6%-a. Összehasonlításképp májusban a NAV álláskereső oldalán 64 ezer pozíció volt meghirdetve. A szakértők három nagy kihívást neveztek meg a jelenség kapcsán: Nem lehet olyan mértékben számítani a munkaerő-bevándorlásra, mint korábban. Nehéz mozgósítani a jelenlegi munkaerőt. A munkák többségéhez nemcsak munkaerő, hanem készségek is szükségesek. A munkaerő-bevándorlás trendje megváltozott, kisebb mértéket öltött. A korábbi tömeges bevándorlásnak voltak árnyoldalai is, pl. bérverseny, szociális dömping, de alapvetően könnyű volt pótolni a hiányzó munkaerőt a norvég gazdaságból. 2019-ben minden negyedik külföldi munkás elhagyta Norvégiát. Ennek két fő oka volt: egyrészt a koronavírus következtében ideiglenesen munkanélkülivé vált dolgozók kevésbé voltak motiváltak, illetve a saját gazdaságuk (főként Lengyelország és Litvánia) viszonylag jól teljesített, így otthon is tudtak munkát vállalni jó feltételek mellett. Jelenleg 600 ezer 18 és 66 év közötti norvég nem dolgozik és nem is tanul. A legnagyobb kihívás azonban az, hogy olyan munkaerőt találjanak a cégek, akik megfelelő kompetenciával és készségekkel rendelkeznek. Forrás: E24 A munkaügyi miniszter arra kéri a munkaadókat, hogy ukránokat alkalmazzanak Sok cég munkaerőhiánnyal küzd, így Marte Mjøs Persen munkaügyi miniszter most arra kéri a munkaadókat, hogy alkalmazzanak ukrán menekülteket. Több ezer menekült van országszerte, aki tudná és szeretné kamatoztatni a képességeit a norvég munkerőpiacon. Ha erre lehetőséget kapnak, akkor az egy mindenki számára előnyös helyzet lesz - mondja a miniszter. A NAV legfrissebb adatai szerint májusban 1,6%-os volt a munkanélküliség, ami 2008 óta a legalacsonyabb szint. Egy év eleji felmérés szerint a cégeknél 70 ezer ember hiányzik. A NAV és az IMDi (Integrációs Igazgatóság) a munkaerőpiac szereplőivel közösen összeállított két útmutatót, amelyek segítséget nyújtanak azoknak a munkaadóknak, akik ukrán menekülteket szeretnének toborozni. Forrás: UTROP Oroszok ne dolgozzanak együtt ukrán menekültekkel a befogadóállomásokon A norvégiai ukrán egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy az orosz katonák által elkövetett szörnyűségeket átélt, és súlyosan traumatizálódott háborús menekültek oroszokkal találkoznak a befogadóállomásokon. Az oroszokat valószínűleg az orosz és ukrán nyelv közötti hasonlóság miatt alkalmazzák, mert hiány van ukránul beszélő emberekből. De Yuliya Haugland pszichológus szerint ennél sokkal fontosabb, hogy az oroszokkal való itteni találkozás újabb traumát okozhat a menekülteknek. - Ez teljesen abszurd, és azt mutatja, hogy a befogadóállomások fenntartói nem értik az ukrajnai háborút. Az oroszok civileket zaklatnak és gyilkolnak, nőket és gyerekeket erőszakolnak meg, és bombázzák az országot – mondja. A norvégiai ukrán egyesület szerint hatalmas pszichés terhet jelent az ukrán menekülteknek, ha ebben a kiszolgáltatott helyzetben a befogadóállomásokon oroszokkal találkoznak. Haugland a Norvég Bevándorlási Igazgatóság (UDI) etikai iránymutatásaira hivatkozik, amelyek felsorolják a befogadóközpontok alkalmazottaival szembeni követelményeket, alkalmassági feltételeket. - Ha a kockázatértékelésről és a konfliktusok megelőzését célzó intézkedésekről van szó, az a befogadóállomások felelőssége, nem a munkavállaló saját értékelése alapján történik. Most sem az alkalmazottak, sem a befogadóközpontok nem tartják magukat ezekhez a szabályokhoz. Olyan esetekről is érkeztek jelentések, amikor a befogadóállomások orosz munkatársai inzultálták, becsmérelték az ukrán menekülteket. A háború kezdete óta (február 24.) több, mint 18 ezer ukrán menekült érkezett Norvégiába. Közülük csaknem hatezren telepedtek le norvég településeken, de nagy részük még mindig a befogadóállomásokon várja, hogy lehetősége legyen letelepedni. Az UDI szigorú követelményeket támaszt a befogadóállomásokon dolgozókkal szemben, így nem értik, miért jelentene problémát az ott dolgozók nemzetisége. - Itt az egyéni alkalmasságról van szó, és nem a származásról, hiszen nem azt az országot képviselik, ahonnan származnak – mondja Gro Anna Persheim, az UDI osztályvezetője. Kiemeli, hogy a világ összes konfliktusos területéről érkező menekültek laknak a norvég befogadóállomásokon, és gyakran előfordul, hogy ott olyan emberekkel találkoznak, akik ahhoz az országhoz, népcsoporthoz kötődnek, amelyik megszállta, vagy bántalmazta a népüket. A szerencsétlen helyzetekkel a befogadóállomásokat működtetőknek kell megbirkózniuk, és gondoskodni arról, hogy azok ne ismétlődhessenek meg, és az UDI arra buzdítja őket, hogy ezeket jelentsék is. A menedékkérők érdekvédelmi szervezetének (NOAS) főtitkára, Pål Nesse szerint az ukránoknak együtt kell élniük azzal, hogy oroszok dolgoznak a norvég befogadóállomásokon. Bár ez nehéz lehet nekik, de senkit sem szabad kizárni ebből a munkából a származása vagy nemzetisége miatt. Fontos, hogy a menekültek megfelelő tájékoztatást kapjanak az érkezésükkor, egy általuk ismert nyelven. Mivel sokan közülük nem beszélnek angolul, így – ukránul beszélők híján – az orosz nyelv válik közvetítő nyelvvé, hiszen azt szinte minden ukrán elég jól megérti. Nesse szerint nem ritka jelenség, hogy a menekültek a befogadó országban a “másik oldalról” származó emberrel találkoznak. Ez egy jól ismert jelenség a Szíriából és a volt Jugoszláviából érkező menekültek számára is. Ettől függetlenül a NOAS megérti az ukránok aggodalmát. Úgy véli, hogy minden orosznak, aki részt vesz a menekültekkel kapcsolatos munkában Norvégiában, professzionalizmust, óvatosságot, empátiát és megértést kell mutatnia az ukránok traumájával és reakcióival kapcsolatban. Forrás: NRK Könnyebb lesz sürgősségi útlevélhez jutni Annak sem kell feladnia a reményt, akinek közeledik a nyaralása, de még nincs érvényes útlevele, mert a jövő héten változások várhatóak a szabályozásban. Május 30-án szigorították azok körét, akik sürgősségi útlevélre jogosultak, de a Rendészeti Igazgatóság és az Igazságügyi Minisztérium jelentése szerint jövő héttől enyhülhetnek a követelmények annak érdekében, hogy többen juthassanak hozzá ezekhez. Még nem ismert, hogy mik lesznek az új követelmények, és nem reális elvárás, hogy mindenki megkapja, aki igényli, de valószínűleg sokaknak megoldódik majd a gondja, hiszen 30 ezer sürgősségi útlevél van raktáron. A sürgősségi és elsőbbségi útlevelek május végi szigorítása után 90%-al csökkent a kérelmek száma. A rendőrség arra kéri az embereket, hogy ne hívogassák a hivatalokat addig, amíg az új feltételek kidolgozása folyik. Amint elkészülnek, megjelennek az információk a politiet.no oldalon illetve a médiában. Az új feltételek gyakorlati alkalmazása a 24. héttől várható. Forrás: VG KÜLPOLITIKA Stoltenberg övsömörben szenved A Reuters hírügynökség jelentése alapján a korábbi norvég miniszterelnök, jelenlegi NATO főtitkár Jens Stoltenberg jelenleg övsömörben szenved, így le kellett mondania mind a bukaresti, mind a berlini útját. Stoltenberg májusban átesett a koronavíruson, és ennek a következménye lehet a most kialakult övsömör, ami viszketéssel, égető érzéssel és csúnya kiütéssel járhat. A NATO sajtófelelőse ugyanakkor közölte, hogy a főtitkár otthonról dolgozik, és így távolról fog részt venni a Németországgal és Romániával való megbeszéléseken. Forrás: Nettavisen KULTÚRA, OKTATÁS Margit dán királynő megkapja a norvég királyokról szóló könyv különleges kiadását Margit királynő kapott egy példányt a híres Flatøyboka új fordításából a múlt heti ünnepségen az Amalienborg palotában Koppenhágában. A könyvsorozat utolsóként megjelent darabját adták át Margit királynőnek, ebben a régi kézirat le van fordítva modern norvég nyelvre. Az új verzió egyszerűen olvasható izlandi, dán, norvég és svéd nyelven beszélők számára is. A sorozat hatodik kötetét Bård Titlestad, a nemzetközi fordítócsoport vezetője nyújtotta át a királynőnek. A Flatøyboka norvégul 2012-ben, több, mint 600 évvel a könyv megírása után bejelentették, hogy megkezdődik a sorozat első két könyvének fordítása, jelentette be a The Viking Herald. A Flatøyboka északi történetek gyűjteménye a 14. századból. Az izlandi kéziratok legnagyobb és legszebb példájaként emlegetik, de Norvégiában kevésbé ismert. 2012-ben a Saga Bok – egy cég, amelynek célja a sagák korszakából származó norvég kulturális örökség megőrzése és terjesztése – változtatni akart ezen oly módon, hogy belevágtak a mű izlandiról norvégra fordításába. Fontos forrás a norvég viking királyokról A Flatøyboka fontos információkat tartalmaz a norvég viking királyokról, és elengedhetetlen forrásnak tartják a korabeli királyi családokat illetően. Az eredeti könyvet jelenleg az izlandi Nemzeti Levéltárban őrzik, és része az UNESCO világörökségének. A Royal Central hangsúlyozza, hogy a modern uralkodók támogatják a könyv új kiadását. A sorozat első kötetének előszavát, amelyet 2015-ben adtak ki, Margit dán királynő írta, és Harald norvég király szintén hozzájárult az egyik könyv kiadásához. Forrás: Norway Today A világ legidősebb fája a svéd-norvég határ közelében Tíz évvel ezelőtt az Umeåi Egyetem kutatói felfedeztek egy fát a Fulufjället mellett, a norvégiai Trysiltől keletre. A fa 9500 évesnek tűnt. Az Uppsalai Egyetem kutatói által végzett DNS-vizsgálat azt mutatja, hogy az első lucfenyőfák már 14 700 évvel ezelőtt megjelenhettek Dél-Svédországban. A fát egy, a kutatáskor jelen lévő kutyáról, Tjikkoról Old Tjikkónak nevezték el. - A kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a fenyő követte a jégtakaró és a víz szélének vonalát észak felé – mondta Laura Parducci a svéd Forskning og Framsteg újságnak. - Amikor az Old Tjikko elkezdett növekedni, jelentősen alacsonyabb szinten állt, mint ma. De ha egy lucfenyő gyökeret ereszt, elég robosztus lesz, és megél a fahatárnál magasabb szinteken is - mesélte az uppsalai kutató. Több idős fát is találtak At Umeåi Egyetem kutatói tíz évvel ezelőtt négy kormeghatározást végeztek a 14-es szénizotóppal, azokkal a famaradványokkal, amelyeket az Old Tjikko körül találtak. Ezek 375, 5 660, 9 000 és 9 550 évesek voltak. Mind a négy próba ugyanarról a faegyedről származott. Az Old Tjikko ma látható törzse csak 5 méter magas. Annak ellenére, hogy a fenyőnek lehetett több hasonló törzse, a gyökere megmaradt az évek során. A kutatók később körülbelül 20 fát találtak Észak- és Közép-Svédország hegyvidékein, amelyek mind 8000 évnél idősebbek. Kormeghatározás a 14-es szénizotóppal Parducci és kollégái megállapították az új tanulmányban, hogy a fenyőfa feltehetően keletről érkezett Skandináviába, több, mint 14 000 évvel ezelőtt. Az Old Tjikko és az Old Rasmus annak az első hullámnak volt a része, amely elkezdett nyugat és észak felé terjedni. Elmagyarázta a Forskning és Framstegnek, hogy a korábbi félreértés a lucfenyők rövid ideje tartó jelenlétével kapcsolatos félreértés abból származott, hogy a fenyők megjelenését északon a mocsárban található pollen alapján próbálták meghatározni. Jelenleg úgy gondolják a kutatók, hogy a DNS-kutatással megállapíthatják, hogy a fenyő 14 700 évvel ezelőtt jelent meg északon. Honnan származnak a fenyők? Az UiT professzora, Inger Greve Alsos és kollégái egy néhány évvel ezelőtti DNS-kutatásban meglepő megállapításra jutottak: lehet, hogy a fenyőfák túlélték a jégkorszakot egy kis, jégmentes üregben Andøya északi részén Nordlandban. 15 000-20 000 éves DNS-t találtak erdei fenyőből és lucfenyőből egy andøyai tó fenekén. Parducci és munkatársai nem utasítják el azt a feltevést, hogy az Old Tjikko ősei Andøyáról származnak. De inkább arra hajlanak, hogy a jégkorszak vége felé északra érkező lucfenyők jégmentes területekről származnak, amelyek az északi országok felett húzódó nagy jégtakarótól keletre vagy délre helyezkedtek el. Forrás: Forskning SZÍNES HÍREK Ismét megnyitott a Trollépcső Motorbiciklik és lakókocsik hosszú sora várta, amikor idén június 9-én, csütörtökön végre megnyitották a Møre es Romsdal-ban elhelyezkedő híres-nevezetes Trollstigent - azt az útszakaszt, ami hamarosan 100 éves lesz, és a 18 legszebb norvég út között szerepel a Nasjonale Turistvegane listáján. Ezen az úton a tengerszintről cikcakkban haladva 1000 méter felé emelkedhetünk, és drukkolhatunk, hogy a fékek jól működjenek a lefelé vezető szakaszon. Idén különösen későn került sor a télen mindig zárva tartott út megnyitására, ugyanis májusban egy lavina nagy kárt tett mind az útban, mind egy itt elhelyezkedő kávézó épületében. Valamint amikor a romok eltakarítása megkezdődött, jött egy nagyobb kőcsuszamlás. Azonban mindez már a múlté, a Trollstigent most újra birtokba vették a turisták. Forrás: NRK SPORT Norvég bravúr Svédországban A szerbek idegenbeli legyőzése után újabb csodaszámba menő sikert ért el Norvégia, miután a Nemzetek Ligája második fordulójában Svédországhoz látogatott, és három ponttal távozott Stockholmból. Ráadásul 17 év után először sikerült legyőzni a svédeket. Ståle Solbakken legényei már a 20. percben vezetést szereztek a nagy rivális ellen, nagyon meglepő módon Erling Haaland tizenegyes góljával. A norvég klasszis második félidőben is beköszönt, ezzel 2-0-ra növelve Norvégia előnyét. A svédeknek csak a szépítő találat jött össze, a hosszabbítás első percében, a Manchester Unitedot erősítő Anthony Elanga révén. Haaland mai két találatával rekordot döntött, ugyanis ő lett az első a norvég labdarúgás történelmében, aki zsinórban hét meccsen is betalált. Azonban nem lenne igazi egy meccs két rivális között, ha nem történt volna valami vitatható a meccsen. A svédek közül többen is azzal vádolták meg Morten Thorsbyt, a Sampdoria játékosát, hogy színészkedéssel harcolt ki tizenegyest Norvégiának. Az sem segített a helyzeten, hogy miután sikeresen kiharcolta a büntetőt, Thorsby látványosan megünnepelte a saját alakítását. A gólszerző Haaland is egyetért abban, hogy úgy nézett ki, mintha válogatott csapattársa színészkedett volna. Patrick Ekwall, az Expressen kommentátora a Twitteren adott hangot nemtetszésének, hányingerkeltőnek nevezve Thorsby reakcióját, míg a korábbi kiváló szélső, Fredrik Ljungberg szerint ez az egész egy nagyon rossz vicc. A TV2 stúdiójában Solveig Gulbrandsen védelmébe vette Thorsbyt, szerinte volt elég kontakt ahhoz, hogy be lehessen fújni a büntetőt, és ebben Ståle Solbakken szövetségi kapitány is egyetért. Forrás: NRK A svéd rajongók tiltakoztak a „hater Norge”-skandálás ellen A svéd szurkolók némelyike úgy döntött, elhagyja a stadiont a Norvégia ellen 2-1-re elvesztett meccs végéhez közeledve, mesélte a Gula väggen vezetője. -Ezt nem támogatjuk Természetesen hangos füttyszó hallatszott a hazai szurkolóktól, amikor Erling Braut Haaland megszerezte a 2-0-ás vezetést Norvégiának a Friends arénában vasárnap este. Az Expressen és az Aftonbladet szerint a gólt „Hater Norge”-skandálás követte. A skandálást rosszul fogadta a „Gula väggen” szervezet, amely utazásokat és találkozókat szervez Svédország nemzetközi mérkőzései kapcsán. - Körülbelül negyedóra volt még hátra a meccsből, amikor harmadszorra hallottuk a „Vi hater Norge” kiabálást. Ezt nem támogatjuk. Ekkor elhagytuk a csoportot – mondja a Gula väggen ügyvezetője, Andreas Richt az Expressennek. Úgy véli, az ilyen kiabálás nem tartozik hozzá Svédország szurkolói kultúrájához. Vita a tizenegyesről Haaland azzal ünnepelte a 2-0-ás gólt, hogy lepisszegte a svéd közönséget, azonban leginkább az 1-0-ás gól volt az, ami vitát váltott ki a bajnokság után. A svédek ugyanis úgy gondolták, minden elveszett, amikor Morten Thorsby büntetést kapott. - Megítélhető volt, mivel hozzáért a labdához. Valószínű azonban, hogy csak így esett el. De hozzáért a labdához, majd elvesztette az egyensúlyát, így nem lehet kijelenteni, hogy nem volt tizenegyes – mondta Ståle Solbakken szövetségi kapitány az NRK-nak. Thorsby maga is rámutatott a meccs után, hogy hozzáért a labdához. - Szerintem a másik játékos elvett tőlem egy nagy gólszerzési lehetőséget, én pedig elveszítettem az egyensúlyomat és elestem. A büntetőhelyzet nem száz százalékosan egyértelmű. Úgy gondolom, helyes döntés volt kiszabni a büntetést - mondta Thorsby az NRK-nak. Forrás: NRK Mit mondott egy svéd játékos Haalandnak? A vitatható módon befújt tizenegyes mellett újabb balhés esetre derült fény a június 5-i Svédország-Norvégia Nemzetek Ligája-mérkőzésen. A meccsen duplázó Erling Haaland lefújás után a TV2-nek elmondta, hogy a meccs hevében a svéd válogatott és az AIK Fotboll középhátvédje, Alexander Milošević nemes egyszerűséggel „ribancnak” nevezte a norvég csatárt, majd megfenyegette, hogy eltöri a lábát. Haaland saját elmondása szerint teljesen biztos abban, hogy ő nem egy ribanc, viszont azt csak remélni tudja, hogy Milošević nem váltja valóra a fenyegetését, és töri el Haaland lábát. A svéd hátvéd az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy a pályán „szardobálás” szokott zajlani, és ami ott elhangzik, az ott is marad. Milošević azt is hozzátette, hogy a maga részéről nincs harag, és csak gratulálni tud Norvégiának. Forrás: NRK Visszavonul a norvég veterán Mats Trygg jégkorongozó mögött olyan pályafutás áll, amilyenről a legtöbb gyerek csak álmodozhat. A 46 éves hátvéd, aki a 2021/22-es szezonban a Manglerud játékosa volt, úgy döntött, hogy 1994-es debütálása után (akkor a Spektrum Flyers színeiben mutatkozott be a norvég élvonalban) idén nyáron szögre akasztja a kesztyűt és befejezi profi pályafutását. Saját elmondása szerint rendkívül nehezen jutott erre a döntésre, hiszen folyamatosan kereste azt a pontot pályafutása során, amikor azt mondhatja, hogy ez a megfelelő pillanat a visszavonulásra, de egészen mostanáig váratott magára az alkalom. A 21/22-es szezonban kisebb sérülések nehezítették a dolgát, ráadásul emellé még egy agyrázkódást is elszenvedett. Trygg karrierje folyamán több, mint 1400 meccsen lépett jégre, ebből 136 válogatott meccs (ebbe 18 VB és 2 olimpia fért bele), 550 meccsen a norvég élvonalban, 425 meccsen a svéd ligában, és 318 meccsen a német bajnokságban. Legnagyobb sikere klubszinten egy 2001/02-es bajnoki cím a Färjestad BK játékosaként, míg a 2012-es jégkorong VB-n ő lett a torna leggólerősebb védője öt góllal. És vajon Trygg mihez fog kezdeni játékosi pályafutása vége után? Továbbra sem fog elszakadni a jégkorongtól, a következő szezontól ő lesz a Vålerenga segédedzője, a svéd Fredrik Andersson mellett. Forrás: TV2 Hauger megúszta a büntetést Dennis Hauger kiváló versenyzést bemutatva a harmadik helyen zárta a Forma 2 időmérőjét Bakuban. A június 10-i időmérésen az észt Jüri Vips végzett az élen (mindösszesen 0,2 másodperccel volt gyorsabb Haugernél), a második helyet pedig Liam Lawson szerezte meg. De egy darabig úgy nézett ki, hogy Hauger önhibáján kívül elveszítheti ezt az előkelő pozíciót, miután a DAMS izraeli versenyzője, Roy Nissany arra panaszkodott, hogy a boxutcában veszélyesen engedte ki csapata Haugert. Még június 10-én hivatalosan megerősítették, hogy Hauger megtarthatja pozícióját, ám csapatát, a Prema Racinget megbírságolták 10.000 koronára (nagyjából 1000 euróra). A sportág szabályai szerint ez a harmadik rajthely csak a vasárnapi főfutamra vonatkozik, a sprintfutamon ezzel a teljesítménnyel a nyolcadik helyről indulhat (az első 10 fordított sorrendben rajtol a sprintfutamon). Forrás: TV2 Két pont a kukában Gyatra első félidei játékot követően a második félidőre látványosan felpörgött a norvég labdarúgó-válogatott a Szlovénia elleni Nemzetek Ligája-meccsen, miután Solbakken szövetségi kapitány behozta Joshua King és Fredrik Aursnes helyett Alexander Sørlothot és Kristian Thorstvedtet. Ám hiába helyeztek hatalmas nyomást a szlovén kapura, és játszottak a 63. perctől kezdve emberelőnyben, Haalandék nem tudtak túljárni a szlovén kapus, az Atlético Madridot erősítő Jan Oblak eszén, így maradt a 0-0-s végeredmény. Martin Ødegaard csapatkapitány, akit a VG szavazatai alapján a meccs legjobbjának választottak, csalódottan értékelt a TV2-nek. Szerinte az első félidő borzalmas volt, hiányzott a csapatból az átütő erő, a második félidő már jobb volt, onnan már csak a gól hiányzott. Ståle Solbakken szövetségi kapitány viszont egyáltalán nem volt kétségbeesve az eredmény miatt, szerinte egy ilyen játék a futball, vannak napok, amikor a labda egyszerűen nem hajlandó bemenni a kapuba. Egil «Drillo» Olsen viszont egyáltalán nem finomkodott. A legendás szövetségi kapitány szerint az első félidőben nyújtott játék az egyik leggyengébb teljesítmény volt, amit ő valaha látott. A norvég válogatott következő Nemzetek Ligája-meccsére június 12-én kerül sor, ekkor hazai pályán játszanak Svédország legjobbjai ellen. Forrás: VG <<< Előző Következő >>>

  • f937af8b-e66b-446b-b0b3-5e22a2c7f307

    Erna Solberg <<< Vissza Erna Solberg 1961. február 24-én Bergenben született. Édesanyja irodai asszisztensként dolgozott, édesapja pedig a bergeni autóbusztársaságnál. Otthon hangos vitákat folytattak a politikáról a konyhaasztal körül és a kandalló előtt. Édesapja azt akarta, hogy Erna próbára tegye és kiaknázza képességeit. Ezért máig hálás neki. Erna Solberg 1961. február 24-én Bergenben született. Édesanyja irodai asszisztensként dolgozott, édesapja pedig a bergeni autóbusztársaságnál. Otthon hangos vitákat folytattak a politikáról a konyhaasztal körül és a kandalló előtt. Édesapja azt akarta, hogy Erna próbára tegye és kiaknázza képességeit. Ezért máig hálás neki. 1967-ben kezdte az általános iskolát, mindig szívesen tanult új dolgokat, de a helyesírással folyamatosan küzdött. 16 éves korában diszlexiát, vagyis írási nehézségeket diagnosztizáltak nála. Szabadidejében zenekarban játszott, úszott és aktív tagja volt a cserkészegyesületnek. Imádott cserkész lenni. Élvezte, hogy a csapat tagjaként vezetői tapasztalatokat szerzett, korán megtanulta felelősségteljesnek és magabiztosnak érezni magát. Kirándult, önkéntes munkát szervezett, megtanult térképeket és iránytűket olvasni, valamint elsősegélyt nyújtani. A Bergen-i Langhaugen középiskolában az úgynevezett általános tanulmányi specializációt választotta. Egyre nőtt az érdeklődése a társadalomtudományok iránt, nagyon érdekelte a lányok oktatáshoz való joga, a diáktanács vezetőségi tagja lett. Három dolog volt, ami különösen érdekelte: a fejlődő országok és a nemzetközi hozzájárulás, a nemek közötti egyenlőség és az oktatáspolitika. Úgy érezte, hogy ezekben a kérdésekben a konzervatív párttal (Høyre) tud legjobban azonosulni, függetlenül attól, hogy soha nem gondolta, hogy valaha politikus lesz. 1980-ban a "Bergen Unge Høyre" elnökévé és a "Hordaland Unge Høyre" alelnökévé választották. A férfiak nagy része leginkább az adókról akart beszélni, de őt továbbra is a nemek közötti egyenlőség, a segítségnyújtás és a szegény országokban élő nők oktatásának támogatása foglalkoztatta. Férjével, Sindrével még tanulmányai alatt találkozott. Párizsban házasodtak össze a legnagyobb titokban. Gyermekei - egy lánya és egy fia - már Oslóban nőttek fel, mivel őt politikai karriere a fővároshoz kötötte. Amikor 2001-ben a Høyre megnyerte a választásokat Erna egy váratlan telefonhívást kapott az akkori miniszterelnöktől, Kjell Magne Bondeviktől, aki megkérdezte, akar-e önkormányzati és fejlesztési miniszter lenni. Erre a kérdésre egy percig sem hezitált igent mondani. Úgy gondolta, hogy szigorú, kiszámítható és tisztességes bevándorlási politikát kell folytatni, azonban kemény álláspontja miatt a sajtótól hamarosan kiérdemelte a Vas Erna nevet. 2004-ben a konzervatívok országos ülésén megválasztottak a párt vezetőjévé. Kinevezésekor megígérte magának, hogy soha nem téveszti szem elől, hogy miért kezdett bele a politikába. Az emberek miatt és azért, hogy a társadalomban mindenki egyenlő lehetőségekhez juthasson. A 2005-ös választási vereség után a Høyre párt rájött, hogy változtatni kell nézeteiken és a 2006-os országgyûlési beszédében politikájuknak a "mindenkinek azonos lehetőségeket" és az "emberek nem milliárdok" irányvonalat szabta meg. 28 év után 2013-ban a Høyre elérte addigi legnagyobb sikerét, megnyerte a parlamenti választásokat. Miniszterelnökük Erna Solberg lett. 2018-ban megismételték nyereségüket és újabb négy évre bebiztosították helyüket a parlamentben. Forrás: Wikipedia Szerző: Boros Judit <<< Előző Következő >>>

  • 27035c2a-173c-490d-9642-cc6e281d6e69

    <<< Vissza FHI országbesorolás október 25-től 31-ig 23. okt. 2021 🟢 ZÖLD: Málta, Olaszország, San Marino, Spanyolország, Vatikán 🟠 NARANCSSÁRGA (otthoni karantén): Andorra, Franciaország, , Izland, Ciprus, Monaco, Hollandia, Portugália, Csehország, Svájc, Lichtenstein 🔴 PIROS (otthoni karantén): Belgium, Bulgária, Görögország, Írország, Horvátország, Luxemburg, Szlovákia, Németország, Ausztria, Magyarország, Lengyelország 🔴 SÖTÉTVÖRÖS (karanténhotel ): Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovénia, Nagy-Britannia A skandináv országok tekintetében régiós besorolás van. A pontos listát október 11-én teszi közzé az FHI, de tájékozódhattok a forrásból is. Az FHI oldalán tekinthető meg meg >>> Beutazási szabályok -->>> Akik teljeskörűen beoltottak (2 adag Pfizer, 2 adag Moderna, 2 adag AstraZeneca, 1 adag Janssen) vagy az elmúlt 6 hónapban átestek a betegségen, és ezáltal uniós Covid-igazolvánnyal rendelkeznek (a PCR teszt által kapott igazolvány nem elegendő!), azok mentesülnek a beutazási korlátozások, köztük a karantén alól az ország besorolásától és állampolgárságtól függetlenül. További régiókat és Európán kívüli országokat a forrásban találtok. Forrás: Regjeringen Szerkesztette: Pál Bettina koronavírus, beutazás Norvégiába, beutazási szabályok, országbesorolás <<< Előző Következő >>>

Összes megtekintése

Fórum posztok (2)

Összes megtekintése
bottom of page